Új lakás áfa 2021: ezekben az esetekben 2023-ig marad a kedvezményes kulcs! Kedvezményes lakásáfa marad minden esetben 2019 december 31-ig, de a 2018-ban már építési engedéllyel rendelkező projektek esetén 2023. december 31-ig él a kedvezményes áfakulcs. 27-ről 5 százalékra csökkent az új építésű lakások áfája, a részletes adóügyi szabályozást foglaljuk össze. Az áfacsökkentés azonnali milliós megtakarítást is jelent az új lakást vásárló emberek számára 2019-ben, valamint felpörgetheti a vergődő építőipart is. Az új lakások áfacsökkentéséről szóló törvényt a kormány elfogadta, a részletes szabályokat pedig oldalunkon közöljük és elemezzük.
Hónapok óta vártak az építőipar szereplői, valamint a lakásvásárlók arra, hogy a kormány döntsön, és csökkentse az új lakások építése esetén fizetendő áfát. A kereslet ugyanis annyira felpörgött 2015-ben az ingatlanpiacon, hogy már nem csak az új építésű lakások, de a jó helyen fekvő használt ingatlanok is hiánycikké váltak. Ennek pedig nem a viszonylag magas árak, hanem a kínálat szűkössége volt az oka. Az elmúlt hónapok pénzügyi bizonytalanságai, az alacsony banki kamatok és a jelentős mértékben növekvő budapesti turizmus miatt a fővárosban akár 25-30 százalékkal is nőttek egy év alatt a lakásárak, a befektetők ingatlanéhsége és az Airbnb-s lakáskiadás miatt. Az építkezések beindításán eddig az új szocpol, vagyis a CSOK sem segített, egy a kormány újabb ösztönző lépést tett, vagyis drasztikusan csökkenti 27-ről 5 százalékra a 2016-tól 2019 végéig tartó időszakban az új építésű lakásokra rakódó áfát. Cikkünk végén olvashatók azok a pontos szabályok, mely a 2016. január 1-jén életbe lépő 5 százalékos lakásáfával kapcsolatosak. Közben azt is bejelentették, hogy a magánberuházók is kapnak jelentős támogatást, hiszen kérhető lesz áfa-visszaigénylés 2016-tól, mely egy-egy családi ház esetén 5 millió forint megtakarítást is jelenthet majd. Ráadásul új lakás vásárlása esetén 15 milliós értékhatárig illetékmentesség illeti meg a vásárlót az ingatlan illeték 2016-os szabályai alapján.
Az elmúlt hetekben a kormány már a 2018-as választásokra gondolhatott, amikor eldöntötte, hogy a saját középosztálybeli szavazói számára kedvező döntést hoz áfaügyben. A mostani legfelsőbb szintű bejelentés pedig konkrétan azt fogalmazta meg, hogy 2016-tól az új építésű lakások áfájának drasztikus, huszonhétről öt százalékra való csökkentése kerül végrehajtásra. Jelenleg még csak ez az egy mondat és információ került napvilágra, illetve az, hogy az áfacsökkentés az elkövetkező négy évre szól, 2016-tól kezdődően.
Ez vagy azt jelentheti, hogy négy éven keresztül lesz igen kedvező az áfakulcs új építésű lakások esetén, vagy pedig azt, hogy négy éves áfacsökkentési ciklus kezdődik 2016-ban, azaz lépcsőzetes áfacsökkentésre kerülhet sor. A szakmai konszenzus egyébként erről az, hogy egyszeri drasztikus csökkentés tenne jót a piacnak, vagyis jó lenne már 2016. január 1-jét követően 5 százalékos áfakulcsot alkalmazni új lakások építése esetén, a mostani Európa-rekorder 27 százalékos kulcs helyett.
Mindenesetre a következő napokban fog pontosan kiderülni, hogy a döntéshozók melyik verzióra gondolhattak, vagyis a pontos törvényi szabályozásból derül majd csak ki az, hogy 2016-tól csökken-e azonnal 27-ről 5 százalékra az új lakások áfája, avagy egy későbbi időponttól. Természetesen írásunkat az új információk birtokában frissíteni fogjuk, hiszen sokan várnak a lakásépítéssel kapcsolatos friss hírekre.
A legfrissebb információ az áfacsökkentésről, hogy 2016. január 1-től hirtelen, egy lépésben csökken majd 27-ről 5 százalékra a lakásépítés áfája. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lépcsős csökkentés lesz, nem lesz átmenet, hanem 2016-tól 22 százalékpontos áfacsökkentés jön.
Az új lakások áfacsökkentését a parlamentnek még jóvá kell hagynia, vagyis a törvény a héten léphet életbe, amennyiben gyorsított eljárás keretében elfogadják. A jelentős áfacsökkentéstől azt várja a kormány, hogy a lakásépítési kedvet is növelni fogja, mely után a bankok hitelezésének beindulása is végre bekövetkezhet.
Az alábbiakban összefoglaljuk röviden, hogy a szakértők szerint milyen hatással lenne az új lakások építésére az 5 illetve az esetleges lépcsőzetes csökkentés esetén a 18 százalékos áfa. Amennyiben már 2016. január 1-től életbe lép a 27 helyett az 5 százalékos áfa, akkor 2017-ben várhatóan mintegy 10.000 darab új lakás épülne Magyarországon, az elmúlt évek sokkal szerényebb (vállalkozók által 2000-3000 darab) értékei után. Az 5 százalékos újlakás-áfa 2017-ben további 15.000, míg 2018-ban 20.000 darab megépülését segíthetné.
Ezek a számok jóval impozánsabbak a válságban lévő ingatlanpiac eddigi számaihoz képest, de érdemes azt is megjegyezni, hogy Magyarországon legalább 40-45 ezer új lakást kellene évente építeni ahhoz, hogy a nagyon elavult lakásállomány megújuljon és lecserélődjön néhány évtized alatt. Vagyis az új lakások építése nem csak financiális és befektetői kérdés, de szociális és családügyi szempontokat is figyelembe kell venni a kérdés kezelésekor.
A bejelentett 22 százalékpontos áfacsökkentés egyébként 2017-ben egy 20 millió forint vételárú ingatlan esetén a lakás árát 16,5 millióra csökkentené abban az esetben, ha a beruházó az áfacsökkentés mértékét "nem nyeli le", míg egy 27-ről 18 százalékra csökkentett áfa a 20 milliós lakásárat 18,5 millióra mérsékelné. Azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy a lakásárak várhatóan 8-10 százalékkal is mérséklődni fognak 2017-ben, illetve a kínálat is jelentősen szélesedni fog.
Magyarország GDP-je 2015-ben is nőtt, de ennek egyik fő oka az uniós pályázatok gyors lehívása volt, és a korábbi uniós ciklus minden milliárdjának elköltése. Ez pedig jelentős megrendeléseket hozott az építőipar számára. Azonban 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban már nem várható ekkora európai uniós pénzeső, így mindenképpen szükségesnek látszik a gazdaság motorjának beindítása, ha a kormány 2018-ban is szeretne választást nyerni.
Az áfacsökkentésnek tehát a jó gazdasági mutatók miatt megvan a fedezete, csupán az áfa mértékét és bevezetésének időpontját kell eldöntenie a kormánynak. Ebben az esetben pedig arra is figyelnie kell, hogy az uniós szabályoknak megfeleljen, hiszen csökkentett áfával csak szociális lakások épülhetnek az EU szabályai szerint. Ez azonban valószínűleg csak részletkérdés, melyre nem lesz bonyolult választ találnia a döntéshozóknak.
A gazdasági célok elérésben pedig az egyik legjobban bevált módszer a lakásépítés felpörgetése, mely a munkaerő-piacra is kihatással lehet, hiszen számos közmunkásként dolgozó ember tud elhelyezkedni az építkezéseken. Ráadásul a keresleti oldal az elmúlt 10 év legerősebb számait hozza napjainkban az ingatlanpiacon, vagyis az újonnan épülő lakásállomány biztosan vevőre talál majd 2017-ben. Az pedig borítékolható, hogy a CSOK 2016-os összege és az áfacsökkentés által megspórolt forintok milliós megtakarítást eredményezhetnek a családok számára.
Kedvezményes 5 százalékos áfa 2016 és 2019 között új lakások építése esetén: itt vannak szabályok
A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az új építésű lakások kedvezményes áfájáról szóló törvény szövegét, melynek részletei az EU-szabályozásának szellemében készültek el. A törvénytervezet szerint a csökkentett 5 százalékos áfa 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben lesz érvényben. Az új építésű lakások esetén nem minden alapterületű ingatlanra vonatkozik a kedvezményes áfakulcs, azonban az építendő lakások és házak kilencven százaléka beleesik majd a meghatározott körbe.
A megfogalmazott szabályok szerint 2016. január 1-től 2019. december 31-ig azokat az ingatlanokat érinti majd új építésű lakóingatlanok kedvezményes 5 százalékos forgalmi adója, melyek többlakásos társasház esetén nem nagyobbak, mint 150 négyzetméter, illetve egylakásos családi ház esetén a hasznos alapterület nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Az áfacsökkentés minden olyan új lakóingatlant érint majd 2016-tól, mely még nem kapott használatbavételi engedélyt; illetve ha a használatbavétele megtörtént, azonban a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el kettő év.