Ingatlan illeték kalkulátor 2024: mitől függ az ingatlan illeték mértéke? Lakásvásárlási illeték összege 2024-ben és a lakáseladás után fizetendő adó mértéke: mennyi illetéket fizet a vevő és mennyi személyi jövedelemadót az eladó? Mennyi a vagyonszerzési illeték 2024-ben lakásvásárlás vagy családi ház vásárlása esetén? Mikor kell adót fizetni az eladónak, és hogyan kell kiszámítani az eladás után fizetendő szja pontos összegét? Ingatlan illeték kedvezmény 2024-ben is számos esetben érvényesíthető. Ha Ön eladó vagy akár vevő, akkor is minden részletet megtalál írásunkban a lakásvásárlási illetékről és az eladáskor felmerülő költségekről.
Néhány éve a korábbi időszakhoz képest hatalmas fellendülés bontakozott ki az ingatlanpiacon, egyre többen szeretnének elsősorban befektetési célzattal jó helyen lévő, belvárosi lakásokat vásárolni. A kiemelt budapesti és nagyvárosi területeken pedig az akár 900 ezer-1 millió forintos négyzetméterárhoz is kénytelenek lesznek hozzászokni a vevők, hiszen az élénkülő kereslet és a szűkös kínálat miatt az eladók magasabb áron tudják lakásaikat értékesíteni. A rövid távú kiadás mellett a stabilan jövedelmező albérlet kiadás szintén célkeresztjében van a befektetési célú lakásvásárlóknak. Ha valaki hosszabb távra adja ki lakását, akkor számára az ingatlan bérbeadás adózása 2024. évi szabályainak ismerete elsődleges szempont. Ingatlan adás-vétel esetén nagyon ajánlott a kérdéses ingatlan tulajdoni lap adataiba is betekinteni. Közérthető módon elolvashatja portálunkon, hogy mennyi a vevő által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték, illetve az eladónak mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni. Ha valaki CSOK igénybevételével vásárol ingatlant, akkor számára jár az illetékmentesség 2024-ben.
Az erős ingatlanpiaci kereslet okán már készítettünk az ingatlan adásvétel témájához kapcsolódó, az új szocpolról szóló részletes CSOK 2024 összefoglaló cikket, de érdemes az ingatlan eladásakor jelentkező illetékről és az esetlegesen fizetendő adóról is szót ejteni. Így az eladók és vevők is tisztábban láthatnak, és pontosabban tudnak kalkulálni ingatlan értékesítése esetén a várható bevételeket és kiadásokat figyelembe véve.
Érdemes külön választani azt a két helyzetet, hogy mit is kell fizetni akkor, ha az eladó pozíciójában vagyunk, és mit, ha vevőként veszünk részt a tranzakcióban. Természetesen sokan az ingatlanuk értékesítéséből befolyt pénzösszegből kívánnak ingatlant vásárolni, ezáltal pedig érintik őket az eladói és vevői pozícióban fellépő költségek egyaránt.
Vagyonszerzési illeték 2022/2023 ingatlan vásárlás után: mennyi illetéket kell fizetni?
Lakásvásárlási illeték: ingatlan vétele esetén a vevő által fizetendő illeték
Ingatlan vétele esetén 2024-ben a vevő által fizetendő lakásvásárlási illeték neve az elmúlt évekhez hasonlóan a visszterhes vagyonátruházási illeték, melynek mértéke minden esetben a kifizetett vételár 4 %-a. Vagyis például egy 20 milliós lakás esetén 800 ezer forint, míg egy 40 milliós családi ház esetén már 1 millió 600 ezer forint a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke.
Ha ennek az illetéknek a 4 százalékos mértékét túl magasnak találjuk, akkor érdemes az adóhivatalnál tájékozódni az illetékkedvezményekről és az illetékmentességekről, hátha kedvezőbb összeg megállapítására is van lehetőség. Ha valaki résztulajdont szerez egy lakásban vagy házban, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben szükséges illetéket fizetnie.
Cserét pótló vétel: a kérelmezhető illetékkedvezmény
Létezik az úgynevezett cserét pótló vétel esete, ekkor az illeték alapja kisebb. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő illeték alapja az eladott és a vásárolt lakás árának a különbsége abban az esetben, ha bármely magánszemély az új lakás vételének időpontjához képest egy évvel korábban eladott egy lakást, vagy a vétel utáni egy éven belül vett másik lakást.
Jó hír, hogy olyan új és kedvezőbb szabály lépett életbe a cserét pótló vétellel kapcsolatban, hogy amennyiben új lakástulajdont veszünk, de még a régit nem adtuk el, akkor az adóhatóság felé jelezhető, hogy egy éven belül el kívánjuk adni másik ingatlanunkat, így pedig ideiglenesen az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésre kerül.
Amint eladjuk lakásunkat, a vételár adóhivatal felé irányuló közlésével a két lakás vételárának különbözete alapján kerül kiszabásra a visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összege. Ha nem sikerül egy éven belül az ingatlant értékesíteni, akkor az illeték megfizetésén felül pótilletéket is kiszab az állami adóhatóság.
Ingatlan illeték kedvezmények 2024-ben
- Illetékmentesség akkor áll fenn, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az egy évvel korábban vagy egy évvel a vételt követően eladott lakástulajdon értéke. Lakáscsere esetén is szükséges illetéket fizetni, ez pedig logikus módon az elcserélt két ingatlan értékének különbözete. Illetékmentesség továbbá az alábbi esetekben is létezik:
- Házastársak közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
- Egyenes ági rokonok közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
- Telek vásárlása esetén, amennyiben a telektulajdon szerzése után 4 éven belüli megkezdődik a lakóház építése, illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
- Új lakás vásárlása esetén, melyet vállalkozó épített, a vevő számára illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás 15 millió forintos értékhatárig, az ezt meghaladó összegre 4 százalékos illetéket kell fizetni. (Vagyis egy új építésű 25 milliós lakás esetén 25-15=10, vagyis csak 10 millió forint után kell 400 ezer forintnyi illetéket fizetni.)
- Első lakástulajdon megszerzése esetén az illeték felét szükséges kifizetni, ha a fiatal vásárló a 35. életévét még nem töltötte be és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke nem több, mint 15 millió forint. A fiatal ráadásul ebben az esetben 12 havi részletfizetési kedvezményt kaphat, ha ezt kéri.
- Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vagy ház vásárlásakor szintén nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Vétel esetén a vagyonszerzés bejelentésének módja, az illeték kiszabása
Ha valaki ingatlant vásárol, akkor az adás-vételt követően 30 napon belül köteles a vagyonszerzés tényét bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz (vagyis az adóhivatalhoz), mindezt pedig az adásvételi szerződés benyújtásával lehet igazolni. Ennek elmulasztása esetén mulasztási bírságot szabnak ki a vevőre.
Ezt követően az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonjogot a vevő részére, az adásvételről pedig értesíti az állami adóhatóságot, mely az illetéket fogja majd kiszabni. Amennyiben a vevő az ingatlanügyi hatóság felé nyilatkozik az erre rendszeresített nyomtatványon, hogy valamilyen illetékkedvezmény illeti meg, ez is továbbítódik az adóhatóság felé, így az illeték mértéke kedvezőbben alakul majd.
Az adóhatóság a vevő által közölt és az ingatlanügyi hatóság által továbbított adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összegét, melynek késedelmi pótlék nélküli befizetésére 30 nap áll rendelkezésre.
Ingatlan eladása esetén az eladó által (esetlegesen) fizetendő adó
Fontos tudni, hogy csakis abban az esetben szükséges az eladónak adót fizetnie az eladott ingatlannal összefüggésben, ha abból jövedelme keletkezett. Vagyis ha valaki vásárolt valamikor 15 millió forintért egy ingatlant, és azt évekkel később csupán 13 millió forintért sikerült eladnia, akkor semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak. Ha viszont az előbb említett 15 milliós lakást később 25 millió forintért adta el (amely a budapesti belvárosban nem ritka eset), akkor a nyereségből, vagyis a 25 millió forint és a 15 millió forint közötti különbözetből, vagyis a 10 millió forint összegű jövedelem után már személyi jövedelemadót kell fizetni 2020-ban.
Az eladónak személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége van 2020-ban, attól függően, hogy hány éve volt a birtokában az értékesített lakás, ház, telek vagy termőföld. Ha az ingatlan eladásra került, akkor az abból származó bevételt lehet csökkenteni az eltelt években felmerült költségekkel, majd az így kiszámított összeg után kell 15 százalékos szja-t fizetni.
Személyi jövedelemadót akkor kell az eladónak fizetnie, ha a néhány évvel ezelőtt vásárolt ingatlanát a vásárlást követően 5 éven belül továbbértékesíti a vételnél magasabb áron. Ha valaki 5 éven belül értékesít tovább lakóingatlant a korábbi árnál drágábban, akkor az adóalap a kapott magasabb vételár, és a korábbi ár különbözete, ez az összeg az adóalap, melyből 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Ingatlan eladás utáni adózás 2024: mennyi szja-t kell fizetni ingatlan értékesítés után?
Bővebben: Ingatlan eladás utáni adózás 2024: mennyi szja-t...
A lakáscélú illetve a nem lakáscélú ingatlanértékesítés után egyaránt fizetendő személyi jövedelemadót a magánszemélyek arról az adóévről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie, melyben az adásvétel történt, majd ezután a kiszámított adó összegét az adóhivatal számlaszámára kell befizetni.
A magyar vásárlók jövőbeni terveiről készített legújabb felmérés szerint jelentősen nőtt 2019-ben azok száma, akik ingatlant terveznek vásárolni. Emellett sokan terveznek lakásfelújítást és bútorvásárlást is. Az erősödő optimizmust az is táplálja, hogy már igénybe vehető a megfelelő bankfiókokban a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK.
Ingatlan illetékmentesség 2023: a CSOK-kal vásárolt új vagy használt ingatlanok után nem kell illetéket fizetni
#Ingatlan #illeték mértéke és kiszámítása 2021: melyek a legfontosabb szabályok?Közzétette: Gazdasági Hírek – 2020. október 8., csütörtök