Albérlet-támogatás adómentesen 2023: összege, igénylése és feltételei. A lakhatási támogatás 2023: a munkáltató akár adómentesen is segítheti dolgozója albérleti terheit. Azonban a feltételek és az igénylés módja is megváltozik, sőt szigorodik. Mindent összefoglalunk a cafeteria mellett adható kedvező feltételű albérlet-támogatás szabályairól. A szolgálati lakás illetve albérlet díjához történő munkáltatói hozzájárulásnak számos feltétele van, így nem mindenkinek jár 2023-ban sem a mobilitási célú lakhatási támogatás, mindenesetre a növekvő munkaerőhiányt is szeretnék orvosolni a mobilitás országon belüli ösztönzésével.
2017. január 1-től jelentősen megváltozik az albérlet-támogatás adózása és igénylésének feltételei. A munkáltatók és a munkavállalók számára ráadásul előnyösebb feltételekkel igényelhető az albérleti támogatás, azonban kissé szigorúbb feltételekkel. Az elmúlt két évben hihetetlen mértékű árdrágulás ment végbe a hazai és elsősorban a budapesti ingatlanpiacon. Ez részben összefügg a megélénkült fővárosi turizmussal, hiszen az Airbnb-n tömegesen adják ki a belvárosi lakásokat tulajdonosaik. Aki pedig nem magánszállásként profitál lakásából, az is rendkívül magas áron tudja azt hosszabb távon, albérletként kiadni. Albérlet-támogatást a munkavállalók foglalkoztatójuktól igényelhetnek majd, vagyis cégvezetői döntésre lesz szükség ahhoz, hogy valakinek a lakhatását 2017-ben a munkáltatója segítse.
Az előbb említett két ok mellett a munkaerőpiac is küszködik jelentős problémákkal, mégpedig a munkaerőhiánnyal. Ezt járulékcsökkentéssel és a minimálbér 2017. évi emelésével próbálják meg a döntéshozók orvosolni. Azonban nagy segítséget jelentene akár külföldi, szakmailag felkészült munkaerő Magyarországra hívása, illetve az országon belüli mobilitás segítése és ösztönzése. Emiatt számos jogszabály változik 2017-től, többek között módosul az albérleti támogatás mértéke és feltételrendszere, melynek hivatalos elnevezése mobilitási célú lakhatási támogatás. Az alábbiakban erről szólunk részletesebben.
Magyarországon rendkívül magas a bérekre rakódó közteher szintje, ezért igen kedveltek a munkáltatók körében a béren kívüli juttatások. A cafeteria 2017-től jelentősen átrendeződik, erről írtunk már részletesebben is. Ehhez kapcsolódok az a változás is, hogy a munkahelyek 2017-től adómentesen segíthetik munkavállalóikat az albérlet terhek csökkentésének érdekében. Azonban az albérleti támogatás adómentességének több szigorú feltétele is van, melyet érdemes figyelembe venni.
Albérlet-támogatás 2017: feltételek
Vegyük most sorra, hogy milyen szabályoknak szükséges teljesülniük ahhoz, hogy egy-egy munkavállaló jogosult legyen 2017-től az adómentes albérlet-támogatásra. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy 2017. január 1-ig a kormányzat még változtathat vagy csiszolhat a szabályokon, így most csak a 2016. októberi szabályokat gyűjtöttük össze, melyeket rendszeresen aktualizálunk. Az alábbi táblázatot azért készítettük, hogy átlátható módon és gyorsan áttekinthesse minden munkáltató valamint munkáltató a mobilitási lakhatási támogatással kapcsolatos előírásokat.
Albérlet-támogatás feltételei 2017 |
|
Az a munkavállaló lehet jogosult albérleti támogatásra 2017-től, aki egyidejűleg megfelel az alábbi feltételeknek: |
|
1. |
Határozatlan idejű munkaszerződés megléte. |
2. |
Hetente legalább 36 órás munkaidő. |
3. |
A munkavállaló munkahelye és lakhelye között legalább 60 km távolság van, |
4. |
vagy több, mint 3 óra alatt lehet eljutni a lakóhelyről a munkahelyre tömegközlekedéssel oda-vissza összesen (vagyis oda is minimum 1,5 óra és vissza is 1,5 óra az út). |
5. |
A munkavállaló nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal azon a településen, ahol a munkahelye található, az albérlet-támogatás időszaka alatt. |
6. |
A munkavállaló nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal olyan településen, amely 60 km-es távolságon belül található munkahelyéhez képest, az albérlet-támogatás időszaka alatt. |
7. |
A munkavállaló nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal olyan településen, ahonnan kevesebb, mint 3 óra alatt elérhető a munkavégzés helye oda-vissza. |
8. |
A munkavállaló a munkaviszony kezdő dátumától visszafelé számítva, vagyis a megelőző 12 hónapban sem rendelkezett az 5., 6. és a 7. pontban említett ingatlannal. |
A jogalkotók körültekintően jártak el az albérleti támogatás feltételeinek összeállításakor, és próbáltak minden lehetséges kiskaput bezárni. Éppen ezért szerepel például a feltételek között az a kitétel, hogy a munkahely 60 km-es körzetében ne rendelkezzen ingatlannal a munkavállaló nemcsak az albérleti támogatás folyósításának időszakában, de az azt megelőző 12 hónapban sem. Ezzel akarják megelőzni ugyanis azt az eshetőséget, hogy valaki egy távol élő ismerőséhez jelentkezzen be állandó lakcímre, annak érdekében, hogy megkapja a havi 30-40 ezer forintos lakhatási támogatást.
Albérlet-támogatás összege 2017
Mivel 2016-ban az albérleti támogatás semmilyen módon nem igényelhető adómentesen a munkavállalók részéről, vagyis a munkáltatók sem élhetnek a lehetőséggel adófizetés nélkül, ezért aztán az alábbi táblázatban a 2016-os albérleti támogatás összegeit tájékoztató jelleggel tüntettük fel csupán. Ha a 2017. évi minimálbér az ideivel egyezne meg, akkor a munkaviszony kezdete után az első két évben akár havi 44.400 forint kaphatna a munkavállaló, a harmadik és negyedik évben 27.750 forintot, míg az utolsó, ötödik évben 16.650 forint járna neki.
Az albérlet-támogatás mértéke 2017-től |
|||
A mobilitási célú lakhatási támogatás a munkaviszony létrejöttét követően maximum 5 éven keresztül adható a munkavállaló részére! |
|||
A támogatás maximális mértéke havonta, adómentesen |
A 2016. évi minimálbér alapján (bruttó 111.000 forint) |
A 2017. évi minimálbér alapján (várhatóan bruttó 122.000 forint) |
|
1. év |
Maximum a minimálbér 40 százaléka |
44.400 forint lenne (2016-ban nem igényelhető!) |
48.800 forint (Közelítő számítás, a minimálbér 2017-es összege még nem nyilvános!) |
2. év |
Maximum a minimálbér 40 százaléka |
44.400 forint lenne (2016-ban nem igényelhető!) |
48.800 forint (Közelítő számítás, a minimálbér 2017-es összege még nem nyilvános!) |
3. év |
Maximum a minimálbér 25 százaléka |
27.750 forint lenne (2016-ban nem igényelhető!) |
30.500 forint (Közelítő számítás, a minimálbér 2017-es összege még nem nyilvános!) |
4. év |
Maximum a minimálbér 25 százaléka |
27.750 forint lenne (2016-ban nem igényelhető!) |
30.500 forint (Közelítő számítás, a minimálbér 2017-es összege még nem nyilvános!) |
5. év |
Maximum a minimálbér 15 százaléka |
16.650 forint lenne (2016-ban nem igényelhető!) |
18.300 forint (Közelítő számítás, a minimálbér 2017-es összege még nem nyilvános!) |
Albérleti támogatás adómentesen 2016-ban még nem adható, a 2017. évi maximális összege a minimálbér jövő évi mértékétől függ, melyről hivatalosan még nem döntött a jogalkotó. |
A minimálbér 2017-es összegéről még nem született kormányzati döntés, de pénzügyi szakemberek szerint akár tíz százalékos bruttó minimálbér emelés is várható a következő év januárjától, mely közelítőleg 122.000 forint bruttó minimálbért eredményezne. Így a fenti táblázat utolsó oszlopában feltüntettük az albérleti támogatás maximális összegeit, melyet várhatóan a munkáltató maximálisan folyósíthat 2017-től havonta alkalmazottainak. A munkaviszony kezdetét követő két éven keresztül a mobilitási célú lakhatási támogatás maximum az aktuális minimálbér negyven százaléka lehet; majd a harmadik és negyedik évben a minimálbér bruttó összegének huszonöt, az utolsó évben pedig a tizenöt százalékos mértékét nem haladhatja meg a támogatás összege.
Jól látható, hogy azok a munkavállalók, akik hajlandóak új munkahelyük miatt távolabb költözni lakóhelyüktől az országon belül, akár havi 48 ezer forintos albérlet-támogatásban is részesülhetnek, ha foglalkoztatójuk így dönt. Egyébként a lakhatási támogatás maximális mértékénél többet is fordíthat az albérlet támogatására a munkáltató, de ebben az esetben a határon felüli összeg után már adózni szükséges, vagy a munkabérre vonatkozó szabályok alapján, vagy a cafeteriára kirótt közel ötven százalékos adóteher mellett.
Száguldó albérlet árak
Az elmúlt 2-3 évben a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az ingatlanárak robbanásszerű növekedésénél talán csak az albérletárak növekedésének mértéke volt meglepőbb. Az albérletárak Budapesten, valamint a nagy vidéki egyetemi városokban és ipari központokban a legmagasabbak. Sokak számára teljesen megfizethetetlenné váltak a kiadó lakások, így kénytelenek ketten-hárman közösen kivenni egy-egy lakást, jobb esetben. Kiemelten drága a főváros mellett Győr, az Audi és az egyetem miatt, de a soproni albérletek az osztrák határ közelsége okán talán még a győrinél is drágábbak. Nagymértékű drágulás ment végbe a Mercedes megtelepedése után Kecskeméten is.
A legrosszabb helyzetben mégis azok az egyetemisták vannak, aki vidékiként Budapesten szeretnének továbbtanulni. Az albérleti piac egyre jobban szűkül a belvárosi magánszállás-kiadás miatt, de a kínálat a külső pesti kerületekben is rendkívül gyér. Ki lehet jelenteni, hogy 2016-ban és várhatóan 2017-ben minden olyan lakást ki lehet majd adni albérletként Budapesten, melynek megfelelő az állapota, kerülettől függetlenül. Azt azonban érdemes tudni, hogy a belvárosi kerületekben a hosszabb távú kiadás szinte teljes mértékben megszűnt, így a főiskolásoknak és egyetemistáknak többet kell majd utazniuk a felsőoktatási intézményekbe a külső városrészekből.
Az ingatlanok és az albérletek drágulása érzékenyen érinti azokat a családokat is, akiknek nincsen sem lakástulajdonuk, sem magtakarításuk, így egy lakás megvásárlása számukra szóba sem jöhet. Sok gyermekkel rendelkező család sajnos még a többi albérletkeresőnél is nehezebben talál kiadó lakást napjainkban. Ennek az az oka, hogy a lakástulajdonosok nyolcvan százaléka nem kívánja ingatlanát gyerekes bérlőknek kiadni, mivel egy esetleges probléma esetén nehezebb a bérlőktől ebben az esetben megválni.
A hónapról-hónapra növekvő albérlet árakat hosszabb távon kizárólag csak kormányzati közbelépéssel lehetne megfékezni, amely szociális alapú bérlakásépítést jelenthetne. A 2017-től bevezetésre kerülő új adómentes albérlet-támogatás azonban valóban jól jöhet azon munkavállalók számára, akik munkát vállalnának Budapesten vagy más ipari körzetekben, és a lakhatásra szánt saját havi pénzösszegüket foglalkoztatójuk ily módon kiegészíti majd. Azt pedig már csak remélni lehet, hogy a lakástulajdonosok nem építik bele a már eddig is nagyon magas havi albérleti díjukba a munkáltatói lakhatási támogatás összegét is.