Felmondás indoklása minta 2024: példák a kötelező indoklásra felmondás esetén 2024-ben. Mikor kötelező a felmondást indokolni és mikor nem? Milyen indoklási példákat és mintákat érdemes alkalmazni, hogy elkerüljük a jogszerűtlen felmondást 2024-ben? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat cikkünkből, mely kizárólag a felmondás indoklásával foglalkozik részletesen, példákkal szemléltetve. A felmondást indokolni számos esetben a munkáltatónak és a munkavállalónak is kell a felmondás 2024 dokumentumban.
Új munkavállalót általában öröm felvenni, hiszen ez azt jelenti, hogy a vállalkozás fejlődik, és a többletmunka elvégzéséhez új munkatársra van szükség. Az új kolléga pedig örül, hogy megfelelő munkahelyet talált magának. Azonban semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az írásos munkaszerződés nem csupán kötelező formalitás, de azért is íródik, mert abban előzetesen rögzítésre kerülhet a munkaviszony megszűnésének esetére alkalmazandó szabályok.
Talán túlzott bizalmatlanságnak tűnhet, ha már az új munkavállaló felvételekor a munkaviszony esetleges megszűnésére is gondolunk, főleg abban az esetben, ha az új munkatárs nagyon szimpatikus és megbízhatónak látszik. Azonban bármennyire is egy hullámhosszon van a főnökség és a beosztottak, tudni kell, hogy a legtöbb jogvita különböző szerződések megszüntetésekor van. Vagyis a munkaszerződés felbontásakor, azaz felmondás esetén alakul ki leggyakrabban jogvita munkáltató és alkalmazott között.
Házassági szerződést éppen azért nem szokás Magyarországon kötni, mert az azt erőltető felet megszólják és kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ugyanilyen oknál fogva tud kényelmetlen lenni egy cégvezető számára, ha az új munkavállaló felvételekor már a munkaviszony későbbi megszüntetésére is gondol. Pedig a gondos előrelátás sok-sok későbbi jogvitát előzhetne meg egy jól megírt szerződés aláírásával.
Miért is érdemes már a munkaszerződésben lefektetni az elválás részleteit és feltételeit? A munkáltató a munkajogi alapszabályok szerint csak úgy változtathat munkavállalójával kötött munkaszerződésen, ha az a munkavállaló előnyére válik. Viszont ha a felmondásról szóló rendelkezések már a munkaszerződésben is megfogalmazásra kerülnek, akkor az védi a munkavállaló jogait is, hiszen teljesen tiszta helyzetet teremt a későbbiekre nézve, így pedig mindkét fél tudja tartani magát a leírt rendelkezésekhez.
Felmondás indoklása
A felmondást általában indokolni kell, hogy a későbbi jogviták elkerülhetők legyenek. Ha a munkáltató bocsátja el alkalmazottját 2017-ben, akkor mindenképpen olyan indokot kell találnia, mely nem közhelyszerű. Így amennyiben a munkaviszony felbontásának módja miatt bírósági eljárást kezdeményez az elbocsátott munkavállaló, az indokolásnak a bíró számára is hihetőnek és életszerűnek kell lennie.
A munkáltató három általános esettel indokolhatja munkavállalója elbocsátását: a munkakörben tanúsított magatartása miatt; képességei miatt (szakmai vagy egészségügyi alkalmatlanság) illetve a munkáltató működésével összefüggő okok miatt (létszámcsökkentés, átszervezős, megszűnés).
A bírói gyakorlatban nem fogadják el megfelelő indokolásként az alábbi helytelen példákat 2017-ben sem:
- "a munkavállaló a személyéhez kapcsolódó elvárásoknak nem felelt meg munkavégzése során",
- "más elképzelés alakult ki a munkakör betöltésére a munkáltató részéről",
- "a munkavállaló súlyos gondatlansággal megszegte a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét".
A fenti esetekben az indokolás vagy teljesen közhelyszerű és nem megfogható, vagy annyira nem konkrét, hogy az elbocsátás valós indokát nem lehet belőle megtudni. Emiatt a bíróságok szinte száz százalékban nem fogadják el ezeket a mondatokat az indokokként vitás ügyek elbírálásakor.
Átszervezés
Ha a munkáltató (korábbi nevén rendes) felmondásban indokként azt nevezi meg, hogy a munkáltató nem kívánta elfogadni a vállalkozás átszervezéséből adódó új munkakört, vagy a cég székhelyének, telephelyének megváltozásából, vagyis a munkavégzés helyének változásából fakadó új körülményeket, akkor ezek az indokok sem elfogadhatóak ahhoz, hogy a munkáltató elbocsássa beosztottját.
Ennek pedig az az oka, hogy a munkavállalónak semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs 2017-ben sem, az előbb említett céges változásokból és átszervezésekből adódó új munkakör vagy viszonyok elfogadására, vagyis ha nem fogadja el a módosított körülményeket, az nem lehet ok a munkáltatói felmondásra.
A munkáltató részéről nem történhet semmilyen indokkal egyoldalú munkaszerződés módosítás, így vagy megegyezik az alkalmazottjával, hogy a felmondás közös megegyezéssel történjen, vagy pedig arra hivatkozva szüntetheti meg a munkaviszonyt, hogy az adott munkakör megszűnik. Ebben az esetben azonban nagyon fontos arra figyelni, hogy ez a bizonyos munkakör a valóságban is megszűnjön, és később se töltse be senki más.
Nagyon gyakran indokként a munkáltató az átszervezést jelöli meg a felmondásban. A létszámleépítés vagy az átszervezés előnyeit és hátrányait, célszerűségét a bíróságok nem szokták vizsgálni. A munkáltató hivatkozhat arra is, hogy az adott munkakörben olyan alkalmazottat szeretne látni, akinek magasabb az iskolai végzettsége, vagy éppen nyelvtudással rendelkezik.
A munkáltatónak 2017-ben is figyelnie kell arra, hogy ha az átszervezést említi indokként, akkor azt sokkal konkrétabban kell megfogalmaznia. Például megemlítheti, hogy a munkakör jövőbeni betöltéséhez a korábbiakhoz képest magasabb képzettséget és tudást vár el. De konkrétan azt is le kell írni, hogy az átszervezés milyen módon történik meg, milyen munkakörök szűnnek meg, vagy melyeket vonnak össze és milyen okból.
Számtalanszor előfordul az az eset, hogy a munkáltató munkakör megszűnésének indokával bocsát el valakit, de később kiderül, hogy tartalmilag ugyanazt a munkakört más elnevezéssel felcímkézve tölti be egy korábbi munkatárs, vagy egy újonnan felvett alkalmazott. Amennyiben ezek a vitás ügyek bíróság elé kerülnek, az elbocsátott munkavállaló rendszerint meg szokta nyerni munkáltatójával szemben a munkaügyi pert. A felmondási tilalmak mellett részletes tudnivalókat talál a felmondás a munkáltató részéről összefoglalónkban.
Azonnali hatályú felmondás
Azonnali hatályú felmondás esetén pedig még részletesebben kell indokolni a munkáltató részéről az elbocsátás okát. Ezt elsősorban azért kell megtennie, mert az azonnali hatálybalépés miatt a döntés jelentősen kihat a munkavállaló életére, így "mondvacsinált" okokkal nem jogszerű elbocsátani ily módon valakit. Azonnali felmondás esetén végkielégítés sem jár, vagyis súlyos következményekkel jár az alkalmazott számára. A jogszabályok tehát szigorú indokolási kötelezettséget írnak elő ilyen esetekre.
Azonnali hatállyal akkor lehet egy munkavállalót elbocsátani, ha az valamely munkahelyi lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, melyre konkrét eseteket is felsorolunk azonnali hatályú felmondás összefoglaló cikkünkben, ahol azonnali hatályú felmondás minta is található.
A munkavállalónak mikor kell indokolnia felmondását?
Ha a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát kívánja felmondással megszüntetnie, nem szükséges azt indokolnia. Neki csupán akkor kötelező indokolnia felmondását, ha munkaviszonyát azonnali hatállyal szünteti meg. Ha a felmondás próbaidő alatt történik a munkavállaló részéról, akkor szintén nem szükséges azt megindokolnia.
Felmondás indoklása - példák
Az alábbiakban néhány megfelelő felmondási indokolás példát említünk meg, melyek természetesen akkor működnek a valóságban, ha konkrét esetekkel alá is támaszthatók. A konkrét eseteket pedig érdemes részletesen kifejteni az indokolásban.
- A munkavállaló munkakörét nem az elvárásoknak megfelelően látta el, mivel az ügyfelek az üzletben tanúsított kifogásolható magatartása miatt számos alkalommal panaszkönyvi bejegyzést tettek.
- A munkavállaló többszöri figyelmeztetés ellenére is rendszeresen késve érkezett meg munkahelyére, amelyet az alábbi keltezésű jelenléti ívek bizonyítanak.
- A munkavállaló a vállalkozás autójával közlekedve szándékosan megszegte a rábízott gépjárművel a közlekedési szabályokat, amivel jelentős kárt vagy balesetet okozott, ennek következtében pedig szabálysértési eljárás indult ellene.
A munkáltatók részéről valótlan indoknak számítanak 2017-ben is azok azok az esetek, amikor a megszüntetett munkaviszonnyal párhuzamosan azonos vagy nagyon hasonló munkakörben új kollégákat alkalmaznak, miközben korában létszámcsökkentésre vagy átszervezésre hivatkoztak. Az indokolásban tehát konkrét tényeket és okokat kell felsorolni, így a részletes indokolásból bármikor megállapítható, hogy miért nincs szükség a munkavállaló foglalkoztatására. A létszámcsökkentés valós volta akkor nem vitatható, ha a munkáltató nem alkalmazott új munkavállalót a későbbiekben.