Nyugdíj melletti munkavégzés 2024: kedvező módon változtak a nyugdíj melletti munka szabályai. Nyugdíj melletti munka adózása 2024: melyek a nyugdíjasok foglalkoztatásának feltételei? Fontos tudnivalókat gyűjtöttünk össze a nyugdíjas foglalkoztatással kapcsolatban, hogy melyek a nyugdíjas munkavállaló bejelentésének módja, valamint a szabadság és a táppénz lehetőségei. Figyeljen a nyugdíj melletti munkavégzést érintő fontos előírásokra, hiszen új szabályok léptek életbe a nyugdíjas foglalkoztatást érintően.
A kormány az elmúlt években jelentősen átalakította a nyugdíj melletti munkát érintő szabályokat, ez pedig rendkívül kedvező lehetőségeket teremt a nyugdíjasok számára. Változtak a melletti munka és a korhatár előtti ellátás melletti munka szabályai 2020. július 1-től, de szerencsére ez újabb könnyítést jelent a nyugdíjasok számára. 2024-ben így a nyugdíj mellett bármilyen engedélyezett jogviszonyban (vagyis nem csak a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban) végzett munkával szerzett jövedelem mentesülni fog minden járulékfizetési kötelezettség alól. A fokozódó hazai munkaerőhiány miatt tehát 2024-ben járulékmentesen lehet munkát végezni a nyugdíj mellett, ezáltal az állam a nyugdíjas munkavállalókat szeretné ösztönözni. De nézzük meg részletesen, hogy milyen egyedi szabályok vonatkoznak a nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátottakra és a közalkalmazottakra, ha tovább szeretnének dolgozni nyugdíj mellett 2024-ben.
Korábban nem volt könnyű átlátni a nyugdíj melletti munkát érintő szabályokon, a már életbe lépett szabályváltoztatások célja az egyszerűsítés volt, hiszen az állam nem szeretne a jövőben általa feleslegesnek minősített kiadásokra költeni. Cikkünkben összefoglaljuk azokat az apró változtatásokat is, melyek a nyugdíj melletti munkavállalást érintik. Sajnos mivel a nyugdíjemelés-ben szinte csak pár ezer forint juttatásemelést jelent, sok nyugdíjas próbál meg kiegészítő keresethez jutni, azonban ebben az esetben körültekintően kell eljárnia, hogy az aktuális adózási előírásoknak is megfeleljen. A nyugdíj melletti munka szabályai mára olyannyira leegyszerűsítődtek, hogy várhatóan több ezer nyugdíjas áll újra munkába.
A nyugdíjakkal kapcsolatban számos rendelkezés megváltozott az elmúlt években, mely a nyugdíj melletti munkavégzést és annak adózását is érintette. Az új szabályok szerint háromféle munkavállalás lehetséges 2024-ben: az (1.) öregségi nyugdíj melletti munka illetve a nyugdíjkorhatár előtti ellátottak által végzett munka megbízási szerződés alapján; (2.) a munkáltató szerződést köt egy nyugdíjas szövetkezettel, illetve a (3.) nyugdíjassal kötött munkaviszony. A korhatár előtti ellátottak köre azokat érinti, akik a kormány intézkedései miatt az utolsó pillanatban nyugdíjba már nem vonulhattak, de úgynevezett korhatár előtti ellátásra jogosultak (mely jelenleg szinte csak nevében különbözik az öregségi nyugdíjtól). Sok (akár nyugdíj előtt álló) ember szeretne rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett is munkát vállalni, ezért a rájuk vonatkozó szabályokat is összefoglaltuk.
Nyugdíj melletti munka 2024
Keresetkorlátozás 2024-ben a versenyszférára továbbra sem vonatkozik, vagyis korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni a öregségi nyugdíj mellett. A munkáltatók és a nyugdíjasok számára egyaránt rendkívül kedvező változás lépett életbe 2019. január 1-től. Eszerint a nyugdíjas munkavállaló keresetét kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli 2024-ben, így ezen felül a munkáltatónak nem kell semmilyen egyéb járulékot fizetnie. Vagyis 100.00 forintos bruttó bér esetén 2024-ben a nyugdíjas foglalkoztatott nettó bére 85 ezer forint lesz. Ez rendkívül előnyös a munkáltatónak, hiszen az aktív korú munkavállalóval ellentétben nem kell megfizetnie a nyugdíjas dolgozó után a szociális hozzájárulási adó (17,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) összegét.
Korlátozásra csupán akkor kell számítani, ha valaki nyugdíjasként vagy korhatár előtti ellátottként a közszférában szeretne tovább dolgozni. A közszférában 2024-ben a nyugdíj melletti munkára keresetkorlátozás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a munkaviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. Vagyis el kell a nyugdíjasnak dönteni azt, hogy ha a munkát nem vállalja el, akkor a nyugdíjat kapja továbbra is, de ha munkaviszonyt létesít az öregségi nyugdíj mellett, akkor a havi rendszerességgel kapott nyugellátást arra az időszakra nem jogosult megkapni.
Ha az öregségi nyugdíjas a munkaviszony megszűnését követően a megszűnés tényét igazolja a nyugdíjfolyósító felé, akkor újra kapni fogja a korában megállapított öregségi nyugdíját, ráadásul az időközben érvénybe lépett nyugdíjemelésekkel emelt összeget.
Korhatár előtti ellátás melletti munka 2024-ben
Más szabály vonatkozik 2024-ben a korhatár előtti ellátásban részesülő személyekre. Ők évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig vállalhatnak a nyugellátás mellett munkát. 2015-ben ez azt jelentette, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az 1,89 millió forint bevételt szerezhettek a nyugdíj melletti munkavégzés során. Ezt meghaladó összeg felett a korhatár előtti ellátás szüneteltetésére kerül sor.
Nagyon szigorú következményekre számíthat az a korhatár előtti ellátott, aki feketén dolgozik a nyugellátása mellett. Ha kiderül, hogy nem jelentette be az adóhatóság felé a keresőtevékenységét, akkor a nyugdíjfolyósító megszünteti a számára addig járó nyugellátás kifizetését. Ráadásul a megszüntetés után már nem jár újból korhatár előtti ellátás, vagy szolgálati járandóság.
Nyugdíj melletti munkavégzés adózása a versenyszférában 2024-ben
A nyugdíj melletti munkavégzés esetén 2024-ben a munkáltatónak csupán a 15 százalékos szja-t kell megfizetni a nyugdíjas foglalkoztatott után. Részletesen felsoroljuk azokat a járulékokat, melyeket nem kell fizetni a nyugdíjas munkavállaló alkalmazása esetén a munkáltatónak. Tehát mentesül a 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetése alól (a 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot egy nyugdíj mellett dolgozónak egyébként sem kell fizetnie).
2020. július 1-től összevonnak három járulékot, így a 18,5% társadalombiztosítási járulék lép a megszűnő 10%-os nyugdíjjárulék, 4+3%-os egészségbiztosítási járulék és a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék helyébe. A nyugdíjastól tehát az új szabályok alapján a munkavégzése okán a munkáltató csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonja le.
Fontos azt is megemlíteni, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik 2024-ben a versenyszférában, annak a 10%-os nyugdíjjárulékot sem kell megfizetnie, így viszont nem jogosult a fél százalékos nyugdíjemelésre. Azonban a járulékkedvezmény sokkal jelentősebb ennél a csekély összegnél. (A nyugdíjnövelés mértéke egyéb esetekben 0,5%, melyet igényelni kell a nyugdíjfolyósítótól.) Azonban ha a nyugdíjas a közszférában kezdett el dolgozni, és emiatt szünetel a nyugdíjának folyósítása, akkor a nyugdíjjárulék helyett 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell neki fizetni.
Nyugdíjemelés 2024. január: eldőlt, hogy mennyivel nő a nyugdíj
Nyugdíjkorhatár 2024 táblázat férfiak és nők esetén: ki, mikor mehet nyugdíjba 2024-ben?
Öregségi nyugdíj legkisebb összege 2024: a nyugdíjminimum összege nem emelkedik a jövőben?
Nyugdíj melletti munkavégzés 2021: melyek a nyugdíjasok foglalkoztatásának feltételei? A kormány az elmúlt években...Közzétette: Gazdasági Hírek – 2020. december 9., szerda