Nyugdíjemelés 2018: jóval több plusz nyugdíjra számíthatnak 2018-ban a nyugdíjasok. Rendkívüli nyugdíj kiegészítés és jelentősebb nyugdíjemelés is várható 2018-ban, hiszen a választások évében mindig rengeteg támogatást kapnak az idősek. Kérdés, hogy a nyugdíjemelés 2018. évi mértéke mire lesz elég, hiszen az árak is hónapról-hónapra növekednek. A kormány eldöntötte, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az infláció mértékével emeli 2018. január 1-től a nyugdíjak értékét, mi pedig kiszámoltuk, hogy ez átlagosan mekkora nyugdíjemelést jelenthet az idős emberek számára. Közérthetően foglaljuk össze azokat a befolyásoló tényezőket, melyek hatással vannak 2018-ban a nyugdíjemeléssel kapcsolatos kormányzati döntésekre.

Talán érdemes azzal kezdeni, amit a kormányzat már hivatalosan is bejelentett. 2016. január 1-től mindenki számára 1,6 százalékkal, azaz az infláció tervezett mértékével fog a nyugdíjak összege emelkedni. Ezt lehet inflációkövető emelésnek is nevezni. A miniszteri bejelentés egy olyan kitételt is tartalmaz, hogy novemberben a várható inflációs előrejelzéseket figyelve felülvizsgálhatják ezt az 1,6 százalékos nyugdíjemelési mértéket. Ez meg is történt, de az 1,6 százalékos mérték nem változott. 2016-ban egyébként minden nyugellátás összege nőni fog 1,6 százalékkal, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is. Sokan élnek hónapról-hónapra, így számukra fontos információ, hogy mikor várható a nyugdíj utalás 2016-ban.

A kormány bejelentése után ki lehet jelenteni, hogy a korábbi elemzői várakozásoktól eltérően a nyugdíjemelésre 2016-ban az 1,6 százalékos mértéknél mégsem szán a kormány többet, így 2 vagy 2,5 százalékos emelést sajnos nem kaphatnak 2016-ban a nyugdíjasok, pedig életkörülmények ezt indokolnák.

Magyarországon évek óta annyival emelik a nyugdíjak összegét, amennyi a forint vásárlóerejének romlása évről-évre, vagyis az infláció mértékével. Magyarországon az öregségi nyugdíj összege 2015-ben 117 ezer forint volt, viszont a nyugdíjasok több, mint felének ezt az átlagnyugdíjat sem éri el a havi járandósága.

Ez pedig azt jelenti, hogy 2016. január 1-től az átlagos nyugdíj összege mintegy 2 ezer forinttal fog havonta nőni, aki ennél kevesebb nyugdíjat kap, annak legrosszabb esetben csupán havi 800 forinttal nő a járandósága.

A magyarországi rekord alacsony infláció okozza azt, hogy a nyugdíjemelés mértéke is igen szerénynek mondható minden évben. Míg például 2013-ban a nyugdíjak átlagosan 5,2 százalékkal nőttek, ez az érték 2014-ben 2,4 százalékra mérséklődött a csökkenő inflációs érték miatt, 2015-ben pedig már csak 1,8 százalék volt.

A nyugdíjasok közül sokan gondolják úgy, hogy a kormány tudatosan tervezte a 2016-os büdzsét csupán 1,6 százalékos inflációval, hogy az időseknek kevesebb nyugdíjemelést kelljen juttatnia. A nyugdíjasok szervezetei szerint ugyanakkor a legfontosabb az lenne, ha a nyugdíjak reálértéke nem csökkenne, ez pedig évek óta nem valósul meg.

A 2016-ra tervezett infláció és egyben a nyugdíjemelés mértéke pedig elmarad a Nemzeti Bank által prognosztizált 2,5 százalékos inflációs előrejelzéstől. Ez pedig azt jelenti, hogy csupán 2015. utolsó hónapjaiban válik majd világossá, hogy a kormány pontosan mekkora konkrét nyugdíjemelést fog adni 2016. január 1-től.

A kormány azt ígéri, hogy amennyiben 2016-ban a pénzromlás mértéke meghaladja az 1,6 százalékot, és mondjuk eléri a 2 százalékot is, akkor korrekciót fog végrehajtani. Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy várhatóan 2016. novemberében visszamenőlegesen kifizeti a nyugdíjasok számára a 0,4 százalékos különbözetet. 2,5 százalékos infláció esetén ez a különbözet már jelentősebb, hiszen 0,9 százalék a különbözet mértéke ebben az esetben.

Egy 2013-as kormányzati szabály szerint a kormány a várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést, nem pedig a végleges inflációhoz. A kormány 2016-ban is ezt a korábban általa alkotott szabályt követi. Ez viszont azt jelenti, hogy ha a korábban becsült inflációs érték kisebb volt a ténylegesnél, akkor a különbözetet utólag fizették ki.

Abban az esetben azonban ha a várható infláció nagyobb volt a ténylegesnél, akkor nem vették el a plusz pénzt az idős emberektől utólag. Ez pedig a valóságban azt eredményezte, hogy a nyugdíjak reálértéke is nőtt, vagyis valamennyivel többet költhettek a nyugdíjasok. Az alábbi táblázatban az elmúlt években történt nyugdíjemelések mértéke látható az infláció értékének függvényében.

2016-ban viszont valószínűleg az a helyzet fog előállni, hogy a kormány utólag fizet ki egy minimális különbözetet, de reálértéken sajnos nem fogja a nyugdíjasok jövedelmét növelni. Vagyis az ország vezetése egy forinttal sem fog többet költeni nyugdíjemelésre 2016-ban mint amit a törvények előírnak. Pedig az idős emberek erre rászorulnának, hiszen kétharmaduknak a havi nyugdíja 100 ezer forintnál is kevesebb. Összegezve az eddigieket, a végleges bejelentés szerinti 1,6 százalékos nyugdíjemelés helyett 2016. novemberében a korrekcióval együtt valójában 2,5 százalékos nyugdíjemelés várható, amennyiben az infláció értéke 2,5 százalék lesz 2016-ban.

Nyugdíjemelés 2017

A nemzetgazdasági miniszter a 2017. évre elkészült költségvetés számairól beszélve közölte, hogy a nyugdíjemelés mértéke 2017-ben 0,9 százalék lesz, hiszen 2017. január 1-től hozzávetőlegesen 1 százalékos inflációval számol a kormány. Oldalunkon több, nyugdíjasokat és idős embereket érintő kérdésekkel és szabályokkal foglalkozó írás olvasható, többek között a nyugdíj melletti munkavégzés 2016-os előírásairól és az Erzsébet-program 2016-ban induló pályázatairól is.