Teljesítménykényszer kezelése: hogyan lehet a megfelelési kényszert jól és sikeresen kezelni? Hogyan hat a munkavállaló teljesítményére az, hogy minden helyzetben meg akar felelni főnökei elvárásainak? A tehetségesebb emberek valóban könnyen válnak a kényszeres teljesítés rabjává? Hogyan válhat sikeressé egy cég, ha motivált dolgozói és régóta hűséges vásárlói vannak?
A nagyon tehetséges embereknek teljesítmény-kényszer alatt csökken a teljesítőképességük.A tehetséges emberek teljesítőképessége ugyanis nagyrészt abból adódik, hogy a rövid távú (munka-) memóriájuk nagyobb, mint másoké. Ha bonyolult problémákat kell teljesítmény-nyomás alatt megoldaniuk, akkor a stressz fölemészti munkamemória tartalékukat, elvonja a figyelmüket - erre az eredményre jutott Sian Beilock, a Chicago Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa.
A kutató azt találta, hogy ha nyomás alatt kell dolgoznia, akkor a tehetséges ember - noha rengeteg információt tud egyszerre kezelni a rövid távú memóriájában, más, direktebb módszerekkel próbálkozik, találgatással, becsléssel, azaz olyan módszerekkel, amilyenekkel a többi, kisebb munkamemória kapacitású ember szokott élni.Ezek a direktebb módszerek a teljesítménye pontosságát veszélyeztetik.
Azok az emberek, akik kisebb munkamemória-tárral vannak ellátva, más problémamegoldási módokkal kompenzálják a hátrányukat, és bár ezek az alternatív problémamegoldási módok nem annyira pontosak, nem sérülnek akkor sem, ha teljesítménykényszer alatt kell dolgozniuk.
"Ez eredmények azt sugallják, hogy a teljesítmény-nyomás árt a nagy munkamemóriával rendelkező egyéneknek, felemészti a kognitív tartalékaikat, amelyeken alapszik a kiemelkedő teljesítményük. Aminek eredményeként az ilyen nagy munkamemória-kapacitású emberek átváltanak kevésbé pontos problémamegoldási stratégiákra, amiket normálisan a kevésbé tehetségesek szoktak használni" - foglalta össze a kutató.További következtetések adódnak ebből a felfedezésből: az olyan vizsgákon, amelyeknek nagy a tétje, mint a felvételi vizsgák, nem tudják megmutatni képességeiket.
Úgy tanulmányozták a kutatók a problémát, hogy 100 egyetemi hallgatót először leteszteltek, hogy megállapítsák munkamemóriájuk kapacitását, majd egy sor bonyolult, ismeretlen matematikai feladatot adtak nekik. A hallgatókat azzal helyezték teljesítmény-nyomás alá, hogy közölték velük: pénzt kapnak a helyes megoldásért, de csak akkor, ha egy véletlenszerűen kiválasztott társuk, akit nem ismernek, szintén megtalálja a helyes megoldást.Majd közölték velük, hogy a partnerük már megoldotta a feladatot, helyesen. Ezzel tovább fokozták a teljesítmény-nyomást.
A kutatás teljes világossággal kimutatta, hogy a nyomás eredményeként a tehetséges, nagy munkamemóriával rendelkező hallgatók teljesítménye ugyanarra a szintre esett, mint a kevésbé tehetségeseké.A korlátozottabb munkamemória-kapacitással rendelkező hallgatók viszont ugyanazon a szinten teljesítettek stressz alatt is, mint stressz nélkül.
A munkamemória rövid távú memória rendszer, amely aktív, hozzáférhető állapotban tart egy sor korlátozott számú információt. Amellett, hogy a probléma megoldása szempontjából értékes információt készenlétben tartja, megakadályozza az oda nem tartozó gondolatok beáramlását, a figyelem elterelését. Az alábbiakban arról ejtünk néhány szót, hogy milyen fontos egy cégnek, hogy megfelelően teljesítő alkalmazottai, kapcsolattartói legyenek.
Az embereik személyes kapcsolatai viszik sikerre a cégeket
Amerikai egyetemek marketingprofesszorai vizsgálták, mitől hűségesek a vásárlók egy cég termékeihez. És megállapították, hogy nem a termékeik, sem nem a szolgáltatásaik miatt, hanem az eladóik, üzletkötőik személyes kapcsolatai miatt. A vállalatok ki vannak szolgáltatva üzletkötőik lojalitásának,hosszú távon ettől függenek eladásaik és bevételeik.A vizsgálatba 362 ipari vásárlót és a gyártók üzletkötőit vonták be: ők azok, akik eladják a gyártó termékeit az ipari felhasználóknak.
Háromféle információforrásból dolgoztak: az ipari vásárló nyilatkozott arról, hogy milyen a kapcsolata a kereskedő céggel, illetve az üzletkötővel, megkérdezték az üzletkötőt, milyen a kapcsolata a vásárló céggel, és végül a menedzserek nyilatkoztak a beszerzésekről, eladásokról. Megállapítható, hogy bár rengeteg beszerzési forrás állt rendelkezésre, és számtalan helyen kínálták a terméket hasonló áron, a vásárló fél és az üzletkötő kapcsolata alapvetően befolyásolta az üzletet.
A személyes kapcsolat nagy úr - ez dönti el, hogy a vásárló melyik eladóhoz hűséges. A vizsgált esetek háromnegyedében a vásárlónak más beszerzési források is rendelkezésére álltak, ahova ugyanazért a termékért fordulhatott volna, mégis hűséges maradt. Tehát még a cégek közötti üzleti ügyekben is a személyes kapcsolat a döntő.A cégeknek meg kell érteniük, hogy egy üzletfél lojalitása mögött is az emberi kapcsolatok állnak. Vannak tényezők, amelyeket a cég kontrollálhat: a termék, a márka az övé. Ezeket fejlesztheti, tőle függ, de az üzletkötőire, akik a jövedelmet realizálják, vigyáznia kell, mert a cégtől távozásukkal magukkal viszik a személyes jó kapcsolataikat, a hűséges üzletfeleket is.