Felmondás vagy közös megegyezés? Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírásakor 2022-ben? Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés, jogszerűen: 9+1 hasznos tanács munkavállalók és munkáltatók számára. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel valósul meg leggyakrabban Magyarországon, hiszen a felmondás ezen típusa rejti a legkisebb kockázatot a munkáltatók számára. Azzal viszont rengeteg alkalmazott nincsen tisztában, hogy milyen jogoktól és juttatásoktól eshet el, ha aláírja a munkaviszony megszűnéséről szóló közös megállapodást. Sok kérdés merülhet fel ilyenkor a munkavállalóban: kötelező-e aláírnia, jár-e számára végkielégítés, és hogyan számítódik a felmondási idő? Minden fontos gyakorlati tudnivalót összeszedtünk a közös megegyezéssel történő felmondás 2022. évi szabályozásával kapcsolatban, támaszkodva a Munka Törvénykönyve előírásaira.
Hogyan szüntethető meg a munkaviszony a közös megegyezéssel 2022-ben? Mikor jogszerű és mikor nem? Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírása előtt? Sorra vesszük a közös megegyezés előnyeit a munkavállalók és a munkáltatók szemszögéből. A Munka Törvénykönyve külön nevesíti a közös megegyezést, mely a munkaviszony megszüntetésének egyik fajtája. Arra viszont az Mt. nem ad támpontot, hogy tartalmilag pontosan mi szerepeljen a közös megegyezésről szóló felmondólevélben. A közös megegyezéssel történő elválás a munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb és legbékésebb módja, de mégis számos apró részleten el lehet csúszni jogilag. A többi felmondáshoz hasonlóan a közös megegyezést is írásba kell foglalni. Vajon mikor előnyös a közös megegyezés a munkáltatók számára illetve lehet-e előnyös a munkavállalóknak 2022-ben? Minden fontos részletre kitérünk, továbbá oldalunkról egy tájékoztató jellegű iratmintát is letölthet, mely a közös megegyezés 2022. évi szabályai alapján készült.
1. hasznos tanács: miért tűnik előnyösnek a közös megegyezés a munkáltatók számára?
Az elbocsátás gyakori oka, ha a munkavállaló rendszeresen késik, vagy igazolatlanul távol van munkahelyéről, munkáját pedig nem az elvárható minőségben végzi el. A közös megegyezés a felmondás egyik fajtája, mely alapvetően a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapul, azonban a munkáltatók Magyarországon gyakran alkalmazzák olyan esetekben is, amikor a (rendes) felmondás illetve az azonnali hatályú felmondás is járható út lenne. Ennek az oka pedig nem más, mint hogy a foglalkoztatók rendszerint úgy gondolják, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést 2022-ben is a legnehezebb jogi úton megtámadni.
2. hasznos tanács: a közös akarat bizonyításához négy feltétel szükséges!
A közös megegyezés már a nevében is arra utal, hogy ez bizony nem felmondás, hanem két fél közös akaratán nyugvó megállapodás, vagyis kétoldalú egyezség. Persze attól, hogy ez le van írva, a közös megegyezés hátterében más szándékok is meghúzódhatnak. Éppen ezért fontos a dokumentumban rögzíteni olyan kitételeket, melyek alapján nyilvánvaló, hogy teljesül a Munka Törvénykönyve által előírt négy fontos feltétel. Ennek a felek által közösen létrehozott megállapodásnak kifejezettnek, valódinak, feltétel nélkülinek és félreérthetetlennek kell lennie! Ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük, és egy sem hiányozhat közülük, hiszen akkor a megállapodás érvényét vesztheti, illetve megtámadható a bíróságon.
3. hasznos tanács: mit kell tartalmaznia a közös megegyezésnek?
Kötelező beleírni a közös megegyezésről szóló megállapodásba minden olyan kitételt, melyben a felek megegyeztek. Ez azért fontos, mert egy későbbi vita során csakis annak tükrében támadható a másik fel, amely írásban rögzítve lett a közös megegyezésről szóló iratban. Mindent érdemes beleírni, ami a későbbi támadhatatlanságot szolgálja akár a munkáltató, akár a munkavállaló szemszögéből nézve. Sokan elfelejtik a kapkodás során, hogy két példányban kell aláírni a felmondást, így mindkét fél rendelkezik egy-egy eredeti példánnyal, mellyel a történteket bármikor bizonyítani tudja.
A közös megegyezés egy olyan kétoldalú jognyilatkozat, melyben a felek egybehangzóan kifejezik azon közös akaratukat, hogy egy adott időpontban a munkaviszonyt meg kívánják szüntetni. A közös megegyezés tehát minden olyan esetben a munkaviszony megszüntetésének minősül, amikor a felek az előbbieket egy megállapodásban rögzítik. Ha ennek a dokumentumnak a felmondás nevet adják, az nem számít hibás elnevezésnek a bírói gyakorlat alapján.
4. hasznos tanács: kell-e indoklást írni?
A közös megegyezés egy speciális formája a munkaviszony megszüntetésének, jellegéből fakadóan pedig nem kell tartalmaznia semmiféle indoklást. Az indoklás beleírását már csak azért sem javasolják munkajogi szakemberek, mert az később egy esetleges vita során jelentős támadási felületet jelenthet a másik félnek.
5. hasznos tanács: van-e felmondási idő és végkielégítés közös megegyezés során?
A Munka Törvénykönyve a közös megegyezést nem szabályozza ezen a téren. Mivel két fél megállapodásáról van szó, ezért akkor van felmondási idő, ha ebben a felek megállapodnak. Ugyanez érvényes a végkielégítés összegére. Kivételes eset, ha a munkaszerződés már eleve tartalmazott egy bekezdést, amelyben vagy a felmondási időről, vagy a végkielégítésről, vagy mindkettőről szó esett; vagyis ezekben a kérdésekben a felek már korábban megállapodtak.
6. hasznos tanács: nem lehet a munkavállalót a közös megegyezés aláírására kényszeríteni
Többször előfordul, hogy a munkáltató rá szeretné venni (megtévesztéssel, megkérdőjelezhető eszközökkel, szóbeli fenyegetéssel) a munkavállalóját arra, hogy írja alá a közös megegyezésről szóló megállapodást. Ezt természetesen a munkaadó nem teheti meg, hiszen törvényellenes. A közös megegyezés egyébként is érvénytelen, ha a munkáltató bármilyen módon kényszeríti alkalmazottját annak aláírására.
Azonban létezhet olyan szituáció, amikor a munkavállaló kötelezettségszegése, hanyagsága, vétkes mulasztása miatt azonnali hatállyal is elbocsáthatná őt a munkaadója, azonban ehelyett felajánlja a közös megegyezést. Ebben az esetben a dolgozó jobban jár, ha az utóbbi lehetőséget inkább elfogadja.
7. hasznos tanács: lehet közös megegyezésre ajánlatot tenni és visszavonni, határidőt szabni
Létezik olyan eset, amikor bármelyik fél írásbeli ajánlatot tehet a másiknak, melyben egy bizonyos határidőn belül a másik fél elfogadhatja a közös megegyezéssel történő elválásra vonatkozó javaslatot. A munkáltató és a munkavállaló egyaránt élhet tehát ezzel a lehetőséggel, az ajánlatban ráadásul kikötheti, hogy az pontosan meddig érvényes, és jelezheti azt is, hogy ajánlata bármikor visszavonható. Azonban ha ez utóbbi kitétel nem szerepel a dokumentumban, akkor azt később már nem vonhatja vissza.
8. hasznos tanács: mit jelent a joglemondásról szóló rendelkezés?
A munkáltatók azért alkalmazzák olyan gyakran a közös megegyezést, mert mindenképpen szeretnék a későbbi munkajogi vitákat elkerülni. Ehhez kapcsolódóan általában a dokumentumba bele szokták venni az úgynevezett joglemondásról szóló rendelkezést, vagy más néven joglemondó nyilatkozatot is. Ez azt jeleneti, hogy a közös megegyezés szövegében külön is rögzítésre kerül, hogy a megállapodás tartalmaz minden olyan igényt és követelést, amely felmerülhet bármelyik fél részéről a korábban megkötött munkaszerződés alapján.
Továbbá azt is beleírják általában, hogy a közös megegyezésen alapuló munkaviszony megszüntetését követően egyik félnek sincs követelése és igénye a másik irányába a jövőben. A munkáltatók ezzel a kitétellel próbálják elkerülni azt a szituációt, hogy később valamilyen igénnyel lépjen fel irányukba a korábbi alkalmazott.
9. hasznos tanács: mikor ne írja alá a közös megegyezést a munkavállaló?
Annak ellenére, hogy a közös megegyezés fontos alaptétele, hogy a két fél kölcsönös megegyezésén alapul, mégis gyakran a munkajogban járatlan munkavállalók elé szinte készen teszi a főnök a közös megegyezésről szóló szöveget. Ilyen esetekben nagyon figyelmesen át kell olvasni a dokumentumot, és meg kell próbálni értelmezni a benne foglaltakat. Amennyiben például az idegesség okán ez nem sikerül maradéktalanul, akkor érdemes aláírás előtt konzultálni egy munkajogban jártas szakértővel vagy ismerőssel.
Ha például a közös megegyezés tartalmazza az előző pontban említett joglemondó nyilatkozatot is, akkor nagyon át kell a munkavállalónak gondolnia azt, hogy a jövőben szeretne-e érvényesíteni valamilyen igényt a (volt) munkáltatója felé. Aláírás után ugyanis erre már nem lesz jogi lehetősége. A munkavállaló természetesen megkérheti munkaadóját arra, hogy a joglemondó rendelkezést törölje a közös megegyezés szövegéből, mivel nem ért egyet vele.
+1. hasznos tanács: mikor jó a közös megegyezés a munkavállaló számára?
A közös megegyezést követően általában egyik fél sem él keresettel a másik felé, azonban ez nem kizárólag a munkáltatónak lehet jó. Mivel közösen döntenek az elválás részleteiről, így a munkavállaló még jól is járhat, főleg akkor, ha a megállapodás részleteinek megbeszélésekor ügyesen tárgyal, és ezáltal magasabb juttatásban részesül, mint (rendes) felmondás esetén.