Tagi kölcsön szerződés minta 2024: tagi kölcsön elengedése, visszafizetése, kamata, és könyvelése 2024-ben. Fontos, hogy vállalkozásunk iratai 2024-ben is megfeleljenek a hatályos jogszabályi előírásoknak, ez a tagi kölcsön szerződésre is igaz. Nagyon figyelni kell a jogszabályokra 2024-ben, ha egy cég tagi kölcsön szerződést köt, hiszen senki nem örül, ha később az adóhatóság vizsgálatot indít. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek a tagi kölcsön szerződésekkel kapcsolatosak, ráadásul tagi kölcsön szerződés mintát is letölthet portálunkról.
A tagi kölcsön az a pénzösszeg, melyet a saját tulajdonú vállalkozásába a tulajdonos már adózott személyes vagyonából befizet. Tagi kölcsön nyújtása saját vállalkozás számára 2024-ben sem tilos, sőt nagyon gyakran előfordul. Ilyen esetek lehetnek például, amikor a cég nem képes finanszírozni egy-egy beruházást vagy átmenetileg kölcsönre van szüksége a bérek vagy járulékok kifizetéséhez. Viszont nagyon figyelni kell arra, hogy tagi kölcsön nyújtásakor a megfelelő bizonylatok elkészüljenek, hiszen az a tény, hogy saját pénzünket a saját cégünknek adjuk kölcsön, még nem jelenti azt, hogy szabad felületesen eljárni: senkinek nem hiányzik egy adóbírság.
Az első, és legfontosabb amit meg kell említeni a tagi kölcsönnel kapcsolatban, hogy azt később vissza kell fizetni. A másik, hogy a tagi kölcsön felvételéről a cég taggyűlésének kell határozatot hoznia.
Fontos tilalom a tagi kölcsön szerződéssel kapcsolatosan, hogy nem írhatja alá a tagi kölcsön szerződést ugyanaz a személy. Bővebben kifejtve ez nem mást jelent, mint hogy általában tagi kölcsönt a cég tulajdonosa nyújt a cégnek, viszont a szerződésben kölcsön adójaként ő aláírhat, de a cég nevében a cég egy másik tagjának kell aláírni a tagi kölcsön szerződést, a taggyűlési határozatnak megfelelően. Ha az aláírás nem így (két külön személy által) történik, akkor az a tagi kölcsön szerződés érvénytelen, semmis.
De mit lehet tenni egyszemélyes Kft vagy egyéni vállalkozás esetén? Természetesen ezekben az esetekben nincs taggyűlés, ami dönthet a tagi kölcsön felvételről, így csupán az ügyvezető-tulajdonos foglalja írásba a tagi kölcsön felvételét, ilyenkor kölcsönszerződés sem készül, de a tagi kölcsön felvételéről készült bizonylatot a könyveléshez. Érdemes ebben az esetben banki átutalással, vagy banki befizetéssel teljesíteni a tagi kölcsönt, mert ezekről banki bizonylat készül. Ha készpénzben történik a befizetés a cég pénztárába, akkor arról pénztárbizonylatnak kell készülnie, különben az ügylet fiktívnek minősül, minden ezt követő jogkövetkezménnyel együtt.
A tagi kölcsön szerződés azt jelenti, hogy a tulajdonos pénzt adott kölcsön saját cégének, mely köteles a tagi kölcsön szerződésben foglalt feltételekkel, azaz meghatározott futamidővel és kamattal azt a kölcsönadónak visszafizetni, ezeket az ügyleteket pedig kizárólag bizonylatokkal lehet igazolni, így ezek megléte rendkívül fontos.
Ha a tagi kölcsön szerződésben a visszafizetés havi, negyedéves, féléves, éves törlesztést határoztak meg a felek, akkor felmerül a veszélye annak, hogy az adós vállalkozás esetleg nem tud időben fizetni, ilyenkor pedig a tagi kölcsön szerződés módosítására van szükség, melyet szintén taggyűlési határozatnak kell megelőznie. Ezt a túlzott adminisztrációt lehet megspórolni akkor, ha a szerződésben hosszabb (5-10-15 éves) futamidő van kikötve.
Tagi kölcsön kamata
Kamatmentesen is nyújtható tagi kölcsön, de ennek következményei vannak. Mégpedig az, hogy a vállalkozásnak annyi többletjövedelme keletkezik minden évben, amennyi a kamatjövedelem meg nem fizetett része. Ráadásul tagi kölcsön kamat esetén az adóalap csökkenthető a kamat összegével. Viszont egy újabb fontos kitételhez értünk: ha van tagi kölcsön kamat, akkor az a kölcsönadó magánszemély magánjövedelme lesz, így utána személyi jövedelemadót kell fizetni, és az adóbevallásban is fel kell tüntetni.
A tagi kölcsön kamat mértéke nem lehet az életszerűséget meghaladóan magas, vagy éppen alacsony, javasolt a mindenkori Nemzeti Banki alapkamatot alkalmazni a szerződés megkötésekor.
Mi a probléma a tagi kölcsönökkel?
A kulcsszó megint az életszerűtlenség. Vagyis ha a cégtulajdonos például minimálbéren van foglalkoztatva éveken keresztül és más egyéb adózott jövedelme sincsen, akkor életszerűtlen, hogy miből volt képes akár több milliós tagi kölcsönt nyújtani vállalkozásának. Ez pedig gyanússá válhat a Nemzeti Adóhivatal ellenőreinek is.
Hogyan kerülhető el egy nem várt adóhatósági vizsgálat? A legegyszerűbb módja az, hogy ha az adóhivatal nem szerez az évente akár több esetben is alkalmazott tagi kölcsönökről tudomást. Vagyis ha legkésőbb az adott év december 31-éig a vállalkozás visszafizeti a kölcsönt a tulajdonosnak, akkor a tagi kölcsön nem kerül bele a mérlegbe vagy a következő év májusában esedékes adóbevallásba. Így elkerülhető, hogy a tagi kölcsön szerződések ügyében adóhatósági ellenőrzések induljanak.
De még egyszer fontos hangsúlyozni azonban azt is, hogy ettől függetlenül szabályosan kell megkötni a tagi kölcsön szerződést, valamint (banki) bizonylatokkal is rendelkezni kell, hiszen bármilyen okból bármikor vizsgálódhat bárkinél az adóhivatal.
Tagi kölcsön elengedése 2024-ben
Ha a cég forráshiány miatt nem tudja visszafizetni a tagi kölcsönt, akkor azt valamilyen úton rendezni kell. Ennek egyik módja az, ha a kölcsönadó elengedi a követelését, mely a vállalkozás felé fennáll. Ezt megteheti, de ekkor a cég nem csökkentheti a tagi kölcsön összegével az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapításakor, vagyis társasági adót kell fizetnie. Fontos megjegyezni azt is, hogy a tagi kölcsön elengedése a kölcsönadó számára ajándékozási illetékkötelezettséggel jár, melynek mértéke 18%.
Mi az a nyereségminimum? 2013-tól rendkívül szigorúan kezeli az állam a tagi kölcsönökkel kapcsolatos esetleges visszaéléseket, ezért megszigorították a cégekre vonatkozó nyereségminimum számítást. Így a nyereségminimum számításába beletartozik már a társaság összes bevétele mellett a vissza nem fizetett tagi kölcsönök összegének fele, amely ezáltal jelentősen növekszik. Ezzel szeretnék visszaszorítani azt, hogy a tartósan veszteséges cégek hosszabb távon kölcsönökből finanszírozzák működésüket.
Ha valaki nem megfelelően könyvel, és a tagi kölcsön szerződés megkötése sem a jogszabályoknak megfelelően történik, akkor egy esetleges adóhatósági vizsgálat után akár 50-200%-os adóbírságra, mulasztási bírságra és késedelmi pótlék megállapítására számíthat. Várhatóan 2024-ben is elsősorban azok a cégek számíthatnak adóellenőrzésekre, melyeknek az adóbevallásában tagi kölcsön említése szerepel.