Ingatlan eladás utáni adózás 2027: mikor adómentes az ingatlaneladás az 5 éves szabály szerint, és mikor kell 15%-os SZJA-t fizetni? Mutatjuk a lakáseladás utáni adó kiszámítását, az elszámolható költségeket, az örökölt és ajándékba kapott ingatlan adózását, valamint a 2027-es bevallási szabályokat.
Az ingatlan eladás utáni adózás 2027 szabályainál elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy mikor szerezte meg az eladó az ingatlant, mekkora bevétele keletkezett az értékesítésből, és milyen igazolt költségek vonhatók le. Ingatlan eladásakor ugyanis nem automatikusan a teljes eladási ár után kell adót fizetni: személyi jövedelemadó csak akkor merül fel, ha az értékesítésből a törvény szabályai szerint adóköteles jövedelem keletkezik.
A jelenleg hatályos szabályok alapján az ingatlanértékesítésből származó adóköteles jövedelmet 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. A számítás során az eladási bevételből levonhatók a törvény szerint elszámolható, igazolt költségek, az így kapott számított összeg pedig az ingatlan megszerzésétől eltelt évek alapján tovább csökken. A szerzés évét követő ötödik évben és azután a számított összeg 0 százaléka minősül jövedelemnek, vagyis főszabály szerint már nem keletkezik fizetendő SZJA.
A 2027-ben történő értékesítésnél ezért különösen fontos a szerzés éve. A jelenlegi szabályok alapján a 2022-ben vagy korábban megszerzett ingatlan 2027-es eladásakor az időmúlás miatt már nem keletkezik adóköteles jövedelem. A 2023-ban megszerzett ingatlannál a számított összeg 30 százaléka, 2024-es szerzésnél 60 százaléka, 2025-ös szerzésnél 90 százaléka, míg 2026-os vagy 2027-es szerzésnél 100 százaléka vehető figyelembe jövedelemként.
Fontos különválasztani az ingatlan eladásához és a vásárlásához kapcsolódó közterheket. Ez a cikk kizárólag az eladó oldalán felmerülő személyi jövedelemadó szabályait mutatja be. Ingatlan vásárlásakor ezzel szemben főszabály szerint a vevőnél merülhet fel vagyonszerzési illeték. Ennek 2027-es mértékét, kedvezményeit és mentességeit külön összefoglalónk, az ingatlan illeték 2027 szabályairól szóló cikk mutatja be.
Hogyan kell kiszámítani az ingatlan eladása utáni SZJA-t?
Az ingatlan értékesítéséből származó személyi jövedelemadó kiszámításakor először az eladásból származó bevételből kell levonni a törvény szerint elszámolható, igazolt költségeket. Az így kapott összeg a számított összeg, amelyet az ingatlan megszerzésétől eltelt idő alapján tovább kell csökkenteni. Az így meghatározott adóköteles jövedelem után kell 15 százalék SZJA-t fizetni.
Fontos részlet, hogy az szja-t nem a teljes eladási ár után kell megfizetni, hanem az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után, ami jellemzően az eladási ár és a szerzési érték különbözetéből indul ki, majd ebből még levonhatók az igazolt költségek. Tegyük fel, hogy egy lakást 55.000.000 forintért vásároltak és 65.000.000 forintért adtak el: a kiinduló különbözet 10.000.000 forint, és ennek csak a törvény szerinti időarányos része adózik, majd erre jön a 15 százalékos szja. Ez a lépésenkénti számítási logika azért lényeges, mert így az eladó előre látja, mikor éri meg várni az adásvétellel, és mikor csökkenthető érdemben az adó a költségek elszámolásával.
Hány év után adómentes az ingatlan eladás 2027-ben?
Az ingatlan eladásánál alkalmazott 5 éves szabály nem azt jelenti, hogy napra pontosan öt évet kell várni a vásárlástól számítva. A személyi jövedelemadó szempontjából a szerzés éve és az értékesítés éve számít. A szerzés éve a 0. év, majd a szerzés évét követő ötödik évben a számított összeg már 0 százalékban minősül jövedelemnek.
Ez azt jelenti, hogy 2027-ben a 2022-ben vagy korábban megszerzett ingatlan értékesítése az időmúlás szabálya alapján már nem eredményez adóköteles jövedelmet. A 2023-ban megszerzett ingatlannál a számított összeg 30 százaléka, a 2024-ben megszerzettnél 60 százaléka, a 2025-ben megszerzettnél 90 százaléka, a 2026-ban vagy 2027-ben megszerzett ingatlannál pedig 100 százaléka minősül jövedelemnek.
Az alábbi, könnyen átlátható felsorolás megmutatja, hogy az ingatlan megszerzésétől eltelt idő alapján a számított összeg mekkora része minősül adóköteles jövedelemnek:
- a számított összeg 100 százaléka minősül jövedelemnek az ingatlan megszerzésének évében (0. év) és az azt követő 1. évben,
- a számított összeg 90 százaléka minősül jövedelemnek a szerzést követő 2. évben,
- a számított összeg 60 százaléka minősül jövedelemnek a szerzést követő 3. évben,
- a számított összeg 30 százaléka minősül jövedelemnek a szerzést követő 4. évben,
- a számított összeg 0 százaléka minősül jövedelemnek a szerzést követő 5. évben és az azt követő években.
|
Ingatlan eladás utáni adózás 2027 – 10.000.000 forintos számított összeg példája |
||||
| Szerzés éve | Eltelt év | Jövedelem aránya | Adóköteles jövedelem | Fizetendő SZJA (15%) |
| 2027 | 0. év | 100% | 10.000.000 forint | 1.500.000 forint |
| 2026 | 1. év | 100% | 10.000.000 forint | 1.500.000 forint |
| 2025 | 2. év | 90% | 9.000.000 forint | 1.350.000 forint |
| 2024 | 3. év | 60% | 6.000.000 forint | 900.000 forint |
| 2023 | 4. év | 30% | 3.000.000 forint | 450.000 forint |
| 2022 vagy korábbi | 5+ év | 0% | 0 forint | 0 forint |
A táblázatból jól látható, hogy a 2022-ben vagy korábban megszerzett ingatlan 2027. évi értékesítésekor az időmúlás szabálya alapján már nem keletkezik adóköteles jövedelem. Fontos, hogy az 5 éves szabály alkalmazásakor nem napra pontosan eltelt öt évet kell vizsgálni, hanem a szerzés évét. Így például egy 2022 decemberében megszerzett ingatlan 2027 januárjában történő értékesítésekor is a számított összeg 0 százaléka minősül jövedelemnek.
Az ingatlan eladás utáni adó kiszámításánál különösen fontos az okirati és pénzügyi nyomvonal: az adásvételi szerződés, az ügyvédi költség, az ingatlanközvetítői vagy hirdetési díj, valamint az értéknövelő beruházások számlái és szerződései. Az igazolható költségek közvetlenül csökkenthetik a számított összeget, ezért ezeket célszerű már az ingatlan megszerzésétől kezdve megőrizni.
Milyen költségek csökkenthetik az ingatlan eladása utáni adót?
Az ingatlan eladásából származó bevételből több olyan, igazolt kiadás is levonható, amely csökkentheti a számított összeget, és ezzel együtt a fizetendő személyi jövedelemadót. Ilyen lehet különösen az ingatlan korábbi megszerzésére fordított összeg, a szerzéshez kapcsolódó vagyonszerzési illeték és ügyvédi költség, az igazolt értéknövelő beruházás, valamint az értékesítéssel összefüggő igazolt kiadás, például az ingatlanközvetítői díj, a hirdetés vagy az eladáshoz kapcsolódó ügyvédi költség.
Az értéknövelő beruházás olyan, igazolt ráfordítás lehet, amely növeli az ingatlan szokásos piaci értékét. Bizonyos állagmegóvási kiadások is elszámolhatók, ha az ingatlan átruházását megelőző 24 hónapon belül merültek fel, és együttes összegük meghaladja az értékesítésből származó bevétel 5 százalékát. A házilagos munkavégzés saját értéke ugyanakkor nem számolható el költségként.
A költségeket számlával, okirattal vagy más megfelelő bizonylattal kell igazolni. Emiatt már az ingatlan megvásárlásától kezdve érdemes megőrizni az adásvételi szerződést, az illetékfizetés bizonylatát, az ügyvédi számlákat, a felújítás és korszerűsítés számláit, valamint az értékesítéshez kapcsolódó költségek bizonylatait.
Mi számít az ingatlan szerzési időpontjának az 5 éves szabálynál?
Az ingatlan eladás utáni adózásnál a szerzés időpontja alapvetően az a nap, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot vagy határozatot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az 5 éves szabály alkalmazásakor azonban nem a napra pontos időtartam, hanem a szerzés éve határozza meg, hogy a számított összeg mekkora része minősül adóköteles jövedelemnek.
Öröklés esetén ettől eltérő szabály érvényesül: a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlannál pedig főszabály szerint mindkét házasfél szerzési időpontja azonos akkor is, ha eredetileg csak az egyik fél tulajdonjoga került bejegyzésre, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés másként rendelkezik.
Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan eladása 2027-ben
Örökölt ingatlan értékesítésénél a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. A szerzési érték meghatározásánál főszabály szerint az illetékkiszabásnál figyelembe vett értékből, illetve az erre vonatkozó törvényi szabályokból kell kiindulni. Ha öröklésnél illetéket nem szabtak ki, a hagyatéki leltárban vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett összeg lehet irányadó.
Ajándékozással szerzett ingatlan esetében szintén külön szabályok vonatkoznak a szerzési érték meghatározására. Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, főszabály szerint az értékesítésből származó bevétel 75 százaléka vehető figyelembe szerzési értékként, és ebben az esetben más kiadás költségként nem vonható le. Az 5 éves időmúlási szabály ezeknél az ügyleteknél is jelentős lehet.
Csökkenti-e az SZJA-t, ha az eladó másik ingatlant vásárol?
Önmagában attól, hogy az eladó az ingatlan értékesítéséből kapott összeget egy másik lakás vagy családi ház megvásárlására fordítja, az eladás után fizetendő személyi jövedelemadó nem csökken. Ezt nem szabad összekeverni a vevő oldalán alkalmazható cserepótló vétel illetékszabályával. A másik ingatlan megvásárlásakor esetlegesen járó illetékkedvezmény részletes feltételeit az ingatlan illeték 2027 összefoglaló mutatja be.
Néhány esetben adómentes átruházás is történhet ingatlaneladás esetén, ekkor nem kell szja-t fizetni. Ilyen eset például, ha válás esetén megszűnik a házastársi vagyonközösség, és az egyik fél kivásárolja a másikat a korábban közös ingatlanból.
Mikor kell bevallani és megfizetni az ingatlan eladása utáni SZJA-t?
Az ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelmet az értékesítés évéről szóló SZJA-bevallásban kell feltüntetni. A NAV jelenlegi szabályai szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételi szerződés földhivatali benyújtását követő év május 20-áig kell bevallani, és a fizetendő személyi jövedelemadót is eddig kell megfizetni.
Ha az ingatlan értékesítéséből nem keletkezik adóköteles jövedelem, például azért, mert a szerzés óta az 5 éves szabály alapján már 0 százalék a jövedelem aránya, vagy az elszámolható költségek elérik a bevételt, akkor az ilyen bevételt főszabály szerint nem kell feltüntetni az SZJA-bevallásban.
Ingatlan illeték 2027: kalkulátor és kedvezmények
Ingatlan tulajdonjog bejegyzése 2026: teljesen megújult a földhivatali ingatlan-nyilvántartás rendszere

