Minimálbér 2019 összege: kiszámoltuk, mennyi nettó bért kaphat kézhez 2019-től, ha a kötelező legkisebb minimálbérért dolgozik 2019-ben. De azt is megtudhatja, hogy mennyi lesz a 2019. évi garantált bérminimum bruttó illetve nettó összege. Újra jelentős minimálbér emelés várható 2019-től, mely érinti a legkisebb minimálbért illetve a szakmunkás és diplomás munkaerőnek járó garantált bérminimumot is. A béremelés oka az elképesztő mértékű magyarországi munkaerőhiány, mely a korábbi alacsony minimálbér-szintnek, valamint a magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének is köszönhető. A munkaerőhiány okozta vállalati gondokra egyedül a bérek további emelése lehet a gyógyír a munkaügyi szakértők szerint. A minimálbér kalkulátor 2019 számításai és a kormány hivatalos bejelentése alapján 2019-től több nettó bér jár a munkavállalóknak.
2019-ben a munkavállalók többsége már nem megy el csekély összegű nettó bérért dolgozni, inkább külföldön próbál szerencsét. A cégek számára az égető munkaerőhiány pedig már-már a profitot is veszélyezteti, így a minimálbér-emelés és az általános béremelés 2019-ben minden korábbi évhez képest fontosabbá vált. A kormány és a szakszervezetek az utolsó pillanatban állapodtak meg, így már tudható, hogy 2019. január 1-jét követően a minimálbér 2019. évi összege az eddigi bruttó 138.000 forintról bruttó 149.000 forintra emelkedik. A garantált bérminimum pedig az eddigi bruttó 180.500 forint helyett 2019-től bruttó 195.000 forint lesz. A cafeteria 2019. évi szabályairól pedig szintén született már végleges döntés. A két éves bérmegállapodás következtében már azt is lehet tudni, hogy mennyi lesz a minimálbér 2020. évi összege.
Mivelnem született kompromisszumos megállapodás a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között, ezért a kormány saját hatáskörben döntött a minimálbér illetve a garantált bérminimum 2019-es mértékéről. A munkaadókat és a munkavállalókat ettől függetlenül csak a pontos számok érdeklik 2019-ben. A munkavállalók a minimálbér emelésének természetesen örülnek, azonban az égető munkaerőhiány miatt a magyarországi munkáltatókra 2019-től ez újabb jelentős költségterhet helyez majd. Évről-évre figyelemmel kísérjük portálunkon a minimálbér aktuális évében várható változásait, az adó- és jogszabályváltozásokról pedig már a "Mi mennyi 2019-ben" összefoglalónk is elkészült.
Ami biztos: a minimálbér 2019-ben újra jelentősen növekszik, így a munkavállalóknak lesz okuk az örömre, hiszen így minden munkavállaló további béremelés bejelentésére számíthat. A minimálbér-emelés mértékéről az alábbiakban beszámolunk részletesebben is. Emellett megpróbáljuk kielemezni azt is, hogy mi az oka a jelentős magyarországi munkaerőhiánynak, és mi lehet ennek a jövőbeli megoldása.
2019-ben a minimálbér valamint a bérek jelentős emelésével lehet megpróbálni visszacsábítani a Nyugat-Európába kivándorolt hazai munkásokat és diplomásokat. A gazdaságban ráadásul mindennek következménye van, így a most tapasztalható jelentős béremeléseket jelentős ingatlanár-növekedés is követi. Ennek következményeként pedig az átlagos magyar állampolgárnak 2019-ben sem lesz több elkölthető jövedelme, hiszen az infláció visszatérésével már az árak is elkezdtek emelkedni. A kisebb hazai vállalkozások általában nem örülnek annak, ha a foglalkoztatottaiknak többet kell fizetni, hiszen akkor a nettó béren felül a magasabb összegű járulékok is nagyobb terhet jelentenek az általában igencsak feszesen gazdálkodó kisvállalkozások számára.
Mi mennyi 2019-ben? Így változik az adózás, a járulékok és a minimálbér mértéke 2019-től
Minimálbér 2019
Az alábbi táblázatban a 2019-től fizetendő járulékok mértéke látható, miután döntés született arról, hogy 2019. január 1-től valóban bruttó 149.000 forintra emelkedik a minimálbér összege. A minimálbér emelésével a munkáltatók számára összesen 15.000 forint plusz költséget jelent majd minden minimálbérért dolgozó munkatárs bére.
Minimálbér 2019 |
|||
Minimálbér bruttó összege 2019-ben |
149.000 forint |
||
Járulékok, levonások 2019-ben |
Mértéke 2019-ben |
||
A munkáltató fizeti munkavállalója után |
Szociális hozzájárulási adó |
19,5 % |
29.055 forint |
Szakképzési hozzájárulás |
1,5 % |
2.235 forint |
|
Összes munkáltatói kötelezettség a bruttó bér alapján: |
21 % |
31.290 forint |
|
Munkavállalótól kerül levonásra |
Személyi jövedelemadó |
15 % |
22.350 forint |
Munkaerő-piaci járulék |
1,5 % |
2.235 forint |
|
Egészségbiztosítási járulék |
7 % |
10.430 forint |
|
Nyugdíjjárulék |
10 % |
14.900 forint |
|
Összes levonás a munkavállaló bruttó béréből: |
33,5 % |
49.915 forint |
|
Összesen havonta az államnak fizetendő: |
81.205 forint |
||
Munkaadó összes havi költsége: |
180.290 forint |
||
Minimálbér nettó összege 2019-ben (hivatalos!) |
99.085 forint |
A magyar kormány szerint az elmúlt hat év alatt összesen mintegy 45 százalékkal emelték a magyarországi minimálbér összegét, mely a legnagyobb bruttó emelésnek számít az OECD-országok között. A hazai társadalmi és gazdasági viszonyokat azonban jól mutatja az a tény, hogy jelenleg 1,5 millió magyar ember keres minimálbért. De ha tovább elemezzük az OECD európai minimálbérekkel kapcsolatos adatait, akkor az is kiderül, hogy van amiben Magyarországon toronymagasan első helyen áll. Sajnos a dobogó első foka annak az országnak jár, ahol a legnagyobb mértékű adó- és járulékelvonás terheli a minimálbért.
A kisebb hazai cégek érthető módon általában nem örülnek annak, ha az általuk foglalkoztatottaknak többet kell fizetni, hiszen akkor a nettó béren felül a magasabb összegű járulékok is nagyobb terhet jelentenek az általában igencsak feszesen gazdálkodó kisvállalkozások számára. Manapság pedig már szinte az a ritka eset, ha valamely munkavállalónak nem kell túlórában dolgoznia, így a túlóra lehetőségével 2019-ben is rendszeresen élnek a kisebb cégek és a nagyobb vállalatok is. A munkavállalók egyéni időbeosztásától függően egyébként jogosultak lehetnek műszakpótlék folyósítására is.
Ha kitekintünk az Európai Unióba és megnézzük más tagországok minimálbérrel kapcsolatos gyakorlatát, akkor viszont szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy a magyarországi minimálbér bruttó összege a tagországok között az alsó harmadban foglal csak helyet. Még a csak néhány éve EU-tag Horvátországban is magasabb a minimálbér bruttó összege, a hazai minimálbérnél jelentősen kevesebbet csupán Bulgáriában kapnak a munkavállalók.
Az elmúlt hónapokban a korábbi évekhez képest is rekord alacsony szintre csökken a magyarországi munkanélküliségi ráta, hiszen a 4 százalékos szintet nem haladja meg várhatóan a munkanélküliek száma 2019-ben. A jövőben a foglalkoztatottság pedig előreláthatólag még tovább fog bővülni. Ezzel együtt azonban egyre súlyosabb az országban a munkaerőhiány is, melyet talán csak béremeléssel és esetleg képzett vendégmunkások behívásával lehet majd orvosolni. Ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban a munkaerőhiány csupán néhány szektort, és elsősorban a gazdag nyugati országokkal határos Dunántúlt érintette, napjainkra már országos méretűvé duzzadt, és szinte minden ágazatot érint.
A munkaerőhiány leginkább a mezőgazdasági idénymunkáknál, a turisztikai szektorban, a kereskedelemben, az informatika területén, a szolgáltatásoknál, a mérnöki ágazatokban, az építőiparban és a feldolgozóiparban okoz egyre többször megoldhatatlannak tűnő gondot. A cégek közel hetven százaléka panaszkodik napjainkban arra, hogy nem talál megfelelő munkaerőt. Megoldásként a közmunkások átképzését és a közalkalmazottak magas arányának csökkentését javasolják a munkáltatói érdekképviseletek a kormány számára.
Munkaszüneti napok 2019-ben: naptár ünnepekkel és a hosszú hétvégék listájával
A munkaerőhiány miatt sok cég vagy rákényszerülhet arra, hogy 2019-ben tovább emelje alkalmazottai bérét, vagy végső esetben kénytelen lesz megszüntetni tevékenységét. Sajnos a jelentős magyar munkaerőhiány kihathat 2019-től az inflációra és a termékek áremelkedésére is. Ennek pedig az az oka, hogy ha a munkáltatók kénytelenek magasabb bért fizetni dolgozóiknak, akkor a megemelkedett költségeket várhatóan áthárítják majd a fogyasztókra. Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy 2019-től kezdődően 3-5 év alatt akár 20-25 százalékos általános drágulásnak is tanúi lehetünk majd. Az alábbiakban az eltelt nyolc év során megállapított hivatalos minimálbér összegeket hasonlítjuk össze egymással.
Minimálbér bruttó-nettó összege 2010-2018 között (forint) |
|||||
Bruttó minimálbér |
Nettó minimálbér |
Munkaadói járulékok |
Munkavállalói járulékok |
Államnak fizetett járulékok összesen |
|
2010 |
73.500 |
60.236 |
20.948 |
13.264 |
34.212 |
2011 |
78.000 |
60.600 |
22.230 |
17.400 |
39.630 |
2012 |
93.000 |
60.915 |
26.505 |
32.085 |
58.590 |
2013 |
98.000 |
64.190 |
27.930 |
33.810 |
61.740 |
2014 |
101.500 |
66.483 |
28.928 |
35.018 |
63.945 |
2015 |
105.000 |
68.775 |
29.925 |
36.225 |
66.150 |
2016 |
111.000 |
73.815 |
31.635 |
37.185 |
68.820 |
2017 |
127.500 |
84.788 |
29.997 |
42.763 |
72.760 |
2018 |
138.000 |
91.770 |
29.670 |
46.230 |
75.900 |
A jelenlegi magyar kormány a középosztályt próbálja évek óta erősíteni. Ebbe a trendbe illik az a tény, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a minimálbért érintő állami elvonások, vagyis a bruttó értékben imponálónak tűnő minimálbér-emelés nettó értéken alig jelent több segítséget a munkavállalóknak az egyre dráguló kiadásokhoz képest.
Sokan nem gondolkoznak el azon, hogy az alacsony minimálbér-összeg és a későbbi nyugdíj összege szorosan összefügg. A kapitalizmus elmúlt két évtizedében a magyarországi vállalkozók tömegei úgy szerették volna elkerülni a magas járulékfizetést, hogy hosszú évekig minimálbért kerestek hivatalosan. Sajnos az viszont csak napjainkban válik számukra világossá, hogy a korábbi minimálbéres kereset csupán minimális nyugdíjat tesz később lehetővé. Így azzal, hogy a társadalom széles rétegei próbáltak és próbálnak kevesebb adót fizetni a minimálbér alapján, később azt okozza, hogy 30-40 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak majd.
Így azoknak, akik minimálbért keresnek csupán, érdemes elgondolkodni a hosszútávú megtakarítás lehetőségén, hiszen Magyarországon jelenleg is olyan alacsony a bérszínvonal, hogy az átlagkeresettel rendelkezők is csak 100 ezer forint körüli nyugdíjra lesznek majd jogosultak, a minimálbéreseknek pedig ennél sokkal rosszabb a helyzetük, hiszen nekik alig 50 ezer forintnyi nyugdíj jár majd. A társadalom pedig vészesen elöregedő korfával rendelkezik, így a döntéshozóknak és a munkavállalóknak két évtizede maradt arra, hogy valamilyen megoldást találjanak a nyugdíjjal összefüggő össztársadalmi és egyéni problémára.
Béremelés 2023: kik számíthatnak béremelésre 2023-ban?
Az európai összehasonlítástól függetlenül természetesen annak mindenképpen örülni kell, hogy 2019-től bruttó és nettó mértékben is tovább növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon. Pozitívumként lehet értékelni továbbá, hogy ez erősödő magyar gazdaság miatt emelkedik a reálkereset is a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, így ezt a pozitív előrelépést már valóban széles társadalmi rétegek is érezhetik majd.
A kormány 2016-ban éve hatéves bérmegállapodást kötött a szakszervezetekkel, mely szerint több lépésben csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A szocho 2016-ban még 27 százalékos volt, míg 2018-ban és 2019. első felében már csak 19,5 százalékos. A jelenlegi tervek szerint 2019 július 1-től, vagy 2019 őszétől újabb két százalékponttal mérséklődik ezen levonás mértéke. A 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó pedig tovább mérsékelheti a munkáltatók bérterheit, és ellensúlyozhatja kissé a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.
A 2019. évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások október első hetében elkezdődtek Magyarországon. Az egyeztetéseken a munkáltatók célja a számukra magas járulékteher további csökkentése volt, míg a foglalkoztatottak érdekképviseletei azt szerették volna elérni, hogy 2019-től jelentősebben emelkedjen a nettó minimálbér összege is. A munkáltatói oldal képviselői azt szeretnék, hogy 2019-től tovább csökkenjen a béreket terhelő adók mértéke, ezáltal pedig fehéredjen a jelenlegi magyarországi szürkegazdaság. A hosszan tartó egyeztetések kimenetele azonban nem volt igazán sikeres. Emiatt végül a kormány döntött december utolsó napjaiban a minimálbér valamint a garantált bérminimum 2019. évi mértékéről.
Cafeteria 2022 szabályok: a koronavírus miatt teljesen átalakult a cafeteria-rendszer
4 órás, 6 órás, 8 órás minimálbér 2024. évi járulékai és nettó összegük
Minimálbér 2020 összege: ennyi nettó bért kap kézhez 2020-ban