Foglalkoztatási igazolás 2027: mikor kell kiadni, mit tartalmaz, hogyan kell kitölteni, és honnan tölthető le a nyomtatvány? Aktuális határidők, elektronikus és papíralapú kiadás, kitöltési útmutató, valamint a 2026-tól érvényes új adattartalom egy helyen.
Foglalkoztatási igazolás 2027: mikor kell kiadnia a munkáltatónak, milyen adatokat kell feltüntetni rajta, hogyan történik a kitöltése, és honnan tölthető le az aktuális nyomtatvány? Bemutatjuk a kiadási határidőt, az elektronikus és papíralapú kiadás szabályait, valamint a 2026-tól érvényes új adattartalmat is.
A foglalkoztatási igazolás 2027-ben a munkaviszony megszűnésekor kiadandó egyik legfontosabb igazolás. A dokumentum jóval több adatot tartalmaz annál, mint hogy mikor kezdődött és mikor ért véget a munkaviszony: szerepel rajta többek között a munkabér, a társadalombiztosítási járulékalap, az adóelőleg, az egyéb járandóságok és – jogosultság esetén – a végkielégítés összege is.
A foglalkoztatási igazolás 2024. január 1-jétől váltotta fel a korábbi álláskeresési igazolólapot, 2026-tól pedig tovább bővült a kötelező adattartalma. Az igazoláson már azt is fel kell tüntetni, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését megelőző három évben igénybe vett-e 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot. A 2027-re jelenleg ismert szabályok szerint ezt az adatot továbbra is tartalmaznia kell a dokumentumnak.
A foglalkoztatási igazolás a munkaviszony megszűnésekor kiadandó kilépő papírok egyik eleme, de nem azonos a teljes kilépési dokumentumcsomaggal. A munkaviszony megszüntetésének módjait, a felmondás közlését, az indokolást és a felmondási védelem szabályait a felmondás szabályai 2027 című részletes útmutató mutatja be.
A legfontosabb röviden: a foglalkoztatási igazolást főszabály szerint elektronikusan kell kiállítani, a munkavállaló azonban papíralapon is kérheti. Felmondás esetén az utolsó munkában töltött naphoz, más megszűnési vagy megszüntetési módnál pedig a munkaviszony megszűnésének napjához kapcsolódik az öt munkanapos kiadási határidő. Az igazolásra álláskeresési ellátás igénylésekor és új munkaviszony létesítésekor is szükség lehet.
Mi az a foglalkoztatási igazolás 2027-ben?
A foglalkoztatási igazolás olyan munkáltatói dokumentum, amely a munkaviszony lezárásakor egységes formában tartalmazza a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos legfontosabb adatokat. Bevezetésének egyik célja az volt, hogy több, korábban külön kezelt információ egyetlen, részletesebb igazoláson jelenjen meg.
A korábbi álláskeresési igazolólap helyébe 2024. január 1-jétől foglalkoztatási igazolás lépett. A dokumentum jelentősége azért nagy, mert az abban szereplő adatok nemcsak a munkaviszony lezárását dokumentálják, hanem az álláskeresési ellátások megállapításánál is felhasználhatók.
Az igazolásból többek között megállapítható, hogy milyen munkaviszonyban dolgozott a munkavállaló, mikor kezdődött és mikor ért véget a jogviszonya, mekkora társadalombiztosítási járulékalappal rendelkezett a vizsgált időszakban, milyen munkabér és egyéb járandóság illette meg, valamint milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszonya.
Mi változott a foglalkoztatási igazolásnál 2026-tól?
A foglalkoztatási igazolás adattartalma 2026. január 1-jétől új elemmel bővült. Ettől az időponttól az igazoláson azt is fel kell tüntetni, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését megelőző három évben igénybe vett-e 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.
Ha ilyen időszak volt, meg kell adni annak kezdő és befejező időpontját. Bizonyos esetekben a fizetés nélküli szabadság jogcímét is fel kell tüntetni, például gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés esetén.
Fontos részlet, hogy ha a fizetés nélküli szabadság időtartama meghaladta a 30 napot, akkor az igazoláson nem csupán a 30. nap utáni időszakot, hanem a teljes fizetés nélküli szabadságot fel kell tüntetni. Ha több ilyen időszak volt, a nyomtatvány ennek megfelelően bővíthető.
Ez a 2026-ban bevezetett változás a 2027-re jelenleg ismert szabályok szerint is irányadó, ezért a munkáltatói nyilvántartásoknak már a kilépés előtt alkalmasnak kell lenniük ezeknek az adatoknak a pontos megállapítására.
Kinek kell foglalkoztatási igazolást kiállítani?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a munkaadó főszabály szerint a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.
Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag munkáltatói vagy munkavállalói felmondás esetén szükséges a dokumentum. Foglalkoztatási igazolásra lehet szükség közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésnél, a határozott idő lejártakor vagy más olyan esetben is, amikor a munkaviszony megszűnik.
Kivételt jelent az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony, amelyre nem az általános foglalkoztatási igazolási szabály alkalmazandó. Az álláskeresési ellátás ügyintézésénél egyszerűsített foglalkoztatás esetén külön munkáltatói igazolás válhat szükségessé.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra szintén külön rendelkezések vonatkoznak, ezért azt nem célszerű a hagyományos munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal teljesen azonos módon kezelni.
Foglalkoztatási igazolás kiadási határideje 2027-ben
A foglalkoztatási igazolás kiadásánál különösen fontos megkülönböztetni az utolsó munkában töltött napot és a munkaviszony megszűnésének napját. A kettő ugyanis nem feltétlenül esik ugyanarra a napra.
Felmondás esetén például előfordulhat, hogy a munkavállalót a felmondási idő egy részére felmentik a munkavégzés alól. Ilyenkor az utolsó tényleges munkanap korábbi lehet annál a dátumnál, amikor maga a munkaviszony megszűnik.
|
Foglalkoztatási igazolás kiadási határideje 2027-ben |
||
| A munkaviszony lezárása | A határidő kiindulópontja | Kiadási határidő |
| Felmondás | Utolsó munkában töltött nap | Legkésőbb az ettől számított ötödik munkanapig |
| Egyéb megszűnés vagy megszüntetés | A munkaviszony megszűnésének napja | Legkésőbb az ettől számított ötödik munkanapig |
A határidő azért is lényeges, mert a munkavállalónak az igazolásra rövid időn belül szüksége lehet álláskeresési ellátás igénylésekor vagy egy új munkaviszony létesítésénél.
Felmondás esetén az utolsó munkában töltött nap meghatározásához szükség lehet a felmondási idő és a munkavégzés alóli felmentés pontos ismeretére is. Ezek részletes szabályait a felmondási idő számítása 2027 című útmutató mutatja be.
Elektronikusan vagy papíron kell kiadni a foglalkoztatási igazolást?
A foglalkoztatási igazolást főszabály szerint elektronikus formában kell kiállítani. A munkavállaló ugyanakkor kérheti a munkáltatótól, hogy az igazolást papíralapon adja át.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalónak érdemes már a munkaviszony lezárása előtt tisztáznia, ha kifejezetten papíralapú dokumentumot szeretne. A papíralapú kiadás lehetősége attól függetlenül fennáll, hogy a munkáltató egyébként elektronikus ügyintézést alkalmaz.
Az elektronikus formában kapott foglalkoztatási igazolást célszerű olyan helyen is megőrizni, ahol később könnyen hozzáférhető. Az igazolásra ugyanis nem feltétlenül közvetlenül a kilépés napján, hanem egy későbbi álláskeresési vagy foglalkoztatási ügyintézés során lehet szükség.
Mit tartalmaz a foglalkoztatási igazolás 2027-ben?
A foglalkoztatási igazolás lényegesen több adatot tartalmaz annál, mint hogy mettől meddig dolgozott valaki az adott munkáltatónál. A jelenlegi nyomtatvány 31 kitöltendő pontban foglalja össze a munkáltató, a munkavállaló és a munkaviszony legfontosabb adatait.
|
A foglalkoztatási igazolás legfontosabb adatai |
|
| Adatcsoport | Mit tartalmaz? |
| Munkaadó adatai | Név, székhely, adószám, TEÁOR-szám, szükség esetén a jogelőd munkáltató adatai. |
| Munkavállaló adatai | Személyazonosító adatok, TAJ-szám és adóazonosító jel. |
| Munkaviszony adatai | Határozott vagy határozatlan jogviszony, munkakör, kezdő és befejező időpont, munkaviszonyban töltött idő. |
| Járulékalap | A megelőző négy teljes naptári negyedévhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulékalap és az érintett hónapok száma. |
| Munkabér és járandóságok | Irányadó munkabér, egyéb járandóság, távolléti díj és jogosultság esetén a végkielégítés összege. |
| Adó- és járulékadatok | Biztosítási idő, levont járulékok, családi járulékkedvezmény, kifizetett jövedelem és levont adóelőleg. |
| Szabadságok és ellátások | Apasági és szülői szabadság, valamint meghatározott esetben a korábban folyósított társadalombiztosítási ellátások időtartama. |
| Fizetés nélküli szabadság | A megelőző három év 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságainak időpontjai és szükség esetén jogcíme. |
Az igazoláson szerepel továbbá a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcíme, valamint az is, hogy terheli-e a munkabért határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás, és ha igen, ki annak jogosultja.
Foglalkoztatási igazolás kitöltése: mely pontokra kell különösen figyelni?
A foglalkoztatási igazolás kitöltése első látásra egyszerű adatközlésnek tűnhet, több pontjánál azonban pontos számításra van szükség. Különösen ilyen a társadalombiztosítási járulékalaphoz kapcsolódó időszak és az érintett hónapok meghatározása.
A nyomtatvány 16. pontjánál a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy teljes naptári negyedévet kell figyelembe venni. Az a negyedév, amelyben a munkaviszony megszűnik, nem tartozik bele ebbe a négy teljes negyedévbe akkor sem, ha a munkaviszony éppen a negyedév utolsó napján ér véget.
A 17. pontban azon hónapok számát kell meghatározni, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja. Teljes hónap esetén egy egész hónappal lehet számolni, míg részleges hónapnál a járulékalappal érintett naptári napok és az adott hónap teljes naptári napjainak aránya alapján kell a töredékhónapot meghatározni.
A munkabér feltüntetésénél azt is jelölni kell, hogy a megadott összeg bruttó vagy nettó érték. Az egyéb járandóságokat, a távolléti díjat és az esetleges végkielégítést pedig az adott adóévre vonatkozóan kell feltüntetni.
Mit kell beírni a munkaviszony megszűnésének jogcíméhez?
A foglalkoztatási igazolás egyik fontos része a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcíme. Nem mindegy ugyanis, hogy a munkaviszony például a határozott idő lejártával szűnt meg, közös megegyezéssel ért véget, a munkavállaló mondott fel, vagy a munkáltató közölt felmondást.
A kitöltési útmutató alapján a munkaviszony megszűnésének esete lehet például a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a határozott idő lejárta vagy jogviszonyváltás. Megszüntetés esetén többek között közös megegyezés, munkavállalói vagy munkáltatói felmondás, azonnali hatályú felmondás, illetve próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés szerepelhet.
A jogcím pontos feltüntetése azért lényeges, mert a munkaviszony lezárásának módjához eltérő munkajogi következmények kapcsolódhatnak.
Végkielégítés a foglalkoztatási igazoláson
Ha a munkavállalót a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítés illeti meg, annak összegét a foglalkoztatási igazoláson is fel kell tüntetni. A jelenlegi nyomtatvány ezt az egyéb járandóságokkal és a távolléti díjjal együtt kezeli.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden munkaviszony-megszűnés esetén jár végkielégítés. A jogosultság függ a munkaviszony megszüntetésének módjától, a munkáltatónál figyelembe vehető munkaviszony hosszától, és bizonyos esetekben a felmondás indokától is.
A részletes jogosultsági feltételeket, a szolgálati idő alapján járó mértéket és a kizáró eseteket a végkielégítés 2027 című útmutató foglalja össze.
Apasági és szülői szabadság is szerepel a foglalkoztatási igazoláson
A foglalkoztatási igazoláson fel kell tüntetni a munkáltató által kiadott apasági szabadság és szülői szabadság tartamát. Ennek különösen munkahelyváltáskor van jelentősége, mert a nyomtatványon a korábbi munkáltató által már kiadott apasági vagy szülői szabadság időtartamának is meg kell jelennie.
Ez lehetővé teszi, hogy a következő munkáltató számára is megállapítható legyen, hogy az adott jogosultságból korábban milyen időtartamot vett már igénybe a munkavállaló.
30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság: mit kell feltüntetni?
A jelenlegi foglalkoztatási igazolás 31. pontja külön foglalkozik a hosszabb fizetés nélküli szabadságokkal. A munkáltatónak azt kell vizsgálnia, hogy a munkaviszony megszűnését megelőző három évben volt-e 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
Ha nem volt ilyen időszak, ezt kell jelölni a nyomtatványon. Ha volt, akkor annak kezdő és befejező időpontját is meg kell adni. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság meghatározott törvényi jogcímen történt, annak okát is fel kell tüntetni.
Lényeges, hogy a 30 napos határ nem azt jelenti, hogy csak a 31. naptól kezdődő időszak kerül az igazolásra. Ha a fizetés nélküli szabadság összességében meghaladta a 30 napot, akkor a teljes időtartamot, tehát az első 30 napot is fel kell tüntetni.
Ha a munkavállaló a vizsgált hároméves időszakban több, egyenként feltüntetendő fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, a nyomtatvány a szükséges adatokkal bővíthető.
Foglalkoztatási igazolás nyomtatvány 2027: honnan tölthető le?
A foglalkoztatási igazolás hivatalos mintáját és a hozzá tartozó részletes kitöltési útmutatót a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat teszi közzé. A dokumentumok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalkoztatási igazolás oldaláról tölthetők le.
A 2027-es évre történő kilépésnél mindig az ügyintézés időpontjában elérhető legfrissebb nyomtatványt érdemes használni. A jelenlegi hivatalos minta 2026-ban frissült, többek között a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságokra vonatkozó új adattartalom miatt.
Ha 2027-re újabb nyomtatvány vagy módosított kitöltési útmutató jelenik meg, a munkáltatónak már azt a változatot kell figyelembe vennie. Emiatt nem célszerű évekkel korábban letöltött és helyben tárolt nyomtatványból automatikusan kiindulni.
Mire használható a foglalkoztatási igazolás?
A foglalkoztatási igazolás egyik legfontosabb felhasználási területe az álláskeresési ellátások igénylése. Az igazoláson szereplő járulékalap- és foglalkoztatási adatok segítségével az állami foglalkoztatási szerv meg tudja állapítani az ellátás szempontjából szükséges adatokat.
A dokumentum új munkaviszony létesítésekor is felhasználható. Több olyan adat szerepel rajta – például az apasági vagy szülői szabadság korábbi igénybevétele –, amelynek a következő munkáltatónál is jelentősége lehet.
A foglalkoztatási igazolást ezért akkor is érdemes gondosan megőrizni, ha a munkavállaló a korábbi munkahely megszűnése után azonnal új munkaviszonyt létesít, és nem kér álláskeresési ellátást.
Foglalkoztatási igazolás és álláskeresési járadék: miért fontos?
A foglalkoztatási igazolás az álláskeresési járadék megállapításához is fontos dokumentum, mert az igazoláson szerepelnek többek között a munkaviszonyra, a társadalombiztosítási járulékalapra és az érintett hónapokra vonatkozó adatok. Ezek egy részét az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési ellátás megállapításakor használja fel.
A jelenlegi kitöltési szabályok szerint a munkaviszony megszűnésének naptári negyedéve nem tartozik bele a vizsgált időszakba. A munkaviszony megszűnését megelőző négy teljes naptári negyedév járulékalapját és azokat a hónapokat kell figyelembe venni, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapot képező jövedelme.
Ha valamely hónapban csak az időszak egy részére volt járulékalap, akkor azt töredékhónapként kell figyelembe venni. Ilyenkor a járulékalappal érintett naptári napok számát az adott hónap teljes naptári napjainak számához kell viszonyítani, az így kapott hónapszámot pedig két tizedesre kell kerekíteni.
Az igazoláson szereplő adatok pontossága ezért közvetlenül befolyásolhatja az álláskeresési ellátás ügyintézését. Ha a munkaviszony megszűnését követően álláskeresési járadékot igényelnek, annak jogosultsági feltételeiről, összegéről és az igénylés menetéről a munkanélküli segély és álláskeresési járadék című részletes útmutató tartalmaz további tudnivalókat.
Mi a különbség a foglalkoztatási igazolás és a kilépő papírok között?
A két fogalmat gyakran azonos értelemben használják, pedig nem ugyanazt jelentik. A foglalkoztatási igazolás egy konkrét, jogszabályban meghatározott adattartalmú dokumentum, míg a „kilépő papírok” a munkaviszony megszűnésekor átadandó különböző igazolások és dokumentumok összefoglaló elnevezése.
A munkaviszony lezárásakor ezért önmagában a foglalkoztatási igazolás átadása nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden munkáltatói adminisztráció megtörtént. A munkabérrel és egyéb járandóságokkal is el kell számolni, szükség szerint más igazolásokat is ki kell adni, valamint rendezni kell a munkakör és a munkáltatói eszközök átadását.
A foglalkoztatási igazolás önálló jelentősége ugyanakkor éppen abban áll, hogy a korábbi munkaviszonyról egyetlen dokumentumban nagyon részletes foglalkoztatási, bér-, járulék- és ellátási adatokat tartalmaz.
Foglalkoztatási igazolás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Egyszerűsített foglalkoztatásnál eltérő szabály érvényesül. A foglalkoztatási igazolás kiállítására vonatkozó általános kötelezettség nem terjed ki az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás adatai egy későbbi álláskeresési ügyben egyáltalán nem lehetnek fontosak. Az álláskeresési járadékhoz szükséges dokumentumok között az ilyen foglalkoztatás esetére külön munkáltatói igazolás szerepelhet.
Külön szabály vonatkozik a nevelőszülőkre
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén speciális szabály érvényesül. Ha a nevelőszülő a jogviszonya fennállása alatt álláskeresési járadék iránti kérelmet nyújt be, erről tájékoztatnia kell a munkaadóját.
A munkaadó a tájékoztatást követő öt napon belül köteles a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást kiállítani és annak egy példányát átadni. Az igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
Mi történik, ha hibás a foglalkoztatási igazolás?
A munkavállalónak érdemes az igazolást már az átvétel után átnéznie. Különösen a személyes adatok, a munkaviszony kezdő és befejező időpontja, a munkaviszony megszűnésének jogcíme, a munkabér, a járulékalap és az esetleges végkielégítés összege lehet olyan adat, amelynek hibája későbbi ügyintézésnél is jelentőséget kaphat.
Ha valamely adat téves vagy hiányos, célszerű azt haladéktalanul jelezni a munkáltatónak és kérni az igazolás javítását. Az eltérések rendezését nem érdemes az álláskeresési ellátás igénylésének időpontjáig halogatni, mert a hibás dokumentum az ügyintézést is megnehezítheti.
Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a munkavállaló a jogszabályban meghatározott határidő lejárta után sem kapta meg a foglalkoztatási igazolást. Ilyenkor célszerű a munkáltatónak írásban jelezni a hiányzó dokumentumot, így annak kérése később is igazolható marad.
Mire érdemes figyelni a foglalkoztatási igazolás átvételekor?
A foglalkoztatási igazolás átvételekor nem csupán azt érdemes ellenőrizni, hogy a dokumentumot valóban megkapta-e a munkavállaló. A rajta szereplő adatok pontossága legalább ilyen fontos, hiszen az igazolás később álláskeresési ellátás, új munkaviszony vagy más foglalkoztatási ügy intézésénél is előkerülhet.
Különös figyelmet érdemel a munkaviszony kezdete és vége, a megszűnés vagy megszüntetés jogcíme, a járulékalap, az irányadó munkabér, az egyéb járandóságok és az esetleges végkielégítés összege. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a korábban kiadott apasági vagy szülői szabadság, valamint a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság adatai megfelelően szerepelnek-e.
Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással ér véget, az igazolás kiadása már a munkaviszony lezárásának utolsó adminisztratív szakaszához tartozik. Magának a felmondásnak az indokolására, a felmondási védelemre, a felmentési időre és a végkielégítésre ettől elkülönülő szabályok vonatkoznak, amelyeket a munkáltatói felmondás szabályai 2027 című útmutató részletesen bemutat.
A foglalkoztatási igazolást a munkaviszony lezárása után is célszerű tartósan megőrizni. Egy pontosan kitöltött és könnyen előkereshető dokumentum később jelentősen egyszerűbbé teheti az álláskeresési és foglalkoztatási ügyintézést.
Kilépő papírok 2027: lista, határidők és kötelező igazolások
Felmondás szabályai 2027: munkavállalói és munkáltatói tudnivalók

