Ingatlan bérbeadás adózása 2024: lakáskiadás esetén mennyi adót kell fizetni magánszemélyként, és van-e fizetendő áfa 2024-ben? Albérlet utáni adózás tulajdonosként 2024-ben: erre figyeljen lakáskiadás utáni adózás esetén! Jelentősen módosult és kedvezőbb adózás terheli az ingatlankiadást 2024-ben. Albérlet kiadása esetén is kell adózni, ha a tulajdonos nyugodtan szeretne aludni. Összefoglaltuk, hogy milyen módon lehet elszámolni a költségeket 2024-ben, valamint mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni, ha valaki a lakása bérbeadásán gondolkozik.
A rendkívül alacsony banki kamatok miatt 2024-ben sokan vesznek lakást és kisebb ingatlant, hogy hosszabb távon kiadják diákoknak, fiatal pároknak, lakhelyüktől távol munkát vállalóknak. Emellett a kiemelt lokációk környékén Budapesten inkább rövidtávon, turisták számára éri meg a lakást kiadni. Azonban a lakás tulajdonosa akkor jár el megfelelően 2024-ben-ben is, ha az adókat és járulékokat az albérleti díj után rendesen befizeti, így nem vár rá később sem adóhivatali retorzió, és megszerzett jövedelmét is hitelt érdemlően tudja igazolni. 2024-ben szinte mindenki lakáskiadásból szeretne több bevételhez jutni, azonban az ehhez kapcsolódó adózással is érdemes tisztában lenni. A válságban rendkívüli módon megtorpant az ingatlanpiac Magyarországon, zuhantak az árak és szinte teljesen leállt az új ingatlanok építése. Éppen ezért volt meglepő, amikor a néhány éve kezdődő ingatlanpiaci fellendülés korábban hihetetlen mértékű emelkedést hozott az ingatlanárakat tekintve. Az áremelkedés pedig az albérleti díjakat is az egekbe lökte, mely a bérlőknek rossz hír, a tulajdonosok azonban örülhetnek.
Sok tényező együttes hatásaként a Magyarországon élő emberek jövőbeli megtakarításaikat a bankbetétek helyett inkább az ingatlanokban látják biztonságban. Egy lakás megvétele befektetési szempontból most igencsak jó üzletnek tűnik, hiszen a banki és az állampapír-piaci kamatoknál jóval magasabb hozam érhető el ingatlankiadásból. Azonban vannak a lakáskiadásnak buktatói, így csak úgy érdemes a lakás bérbeadásába belefogni, ha a tulajdonos adózni is szeretne. Az ingatlanpiaci folyamatokkal és szabályokkal kapcsolatban számos írásunk látott már napvilágot, így érdemes elolvasni a CSOK 2017-os rendelkezéseiről, az ingatlan illetékről, az Airbnb adózásról szóló, valamint az albérleti szerződés megfelelő tartalmáról szóló összefoglalóinkat is. A már elfogadott adócsomag alapján a munkáltató adhat majd alkalmazottai részére lakhatási támogatást, más néven albérlet támogatást, mely a jelentős lakásbérleti díj növekedés miatt fontos juttatás lehet jövőre.
Jelentős különbség van a két alapvető eset között, ami az ingatlan bérbeadását illeti. Hiszen rövid távú kiadás esetén sokkal több szabály van, míg hosszú távú, albérleti célú lakáskiadás esetén nem kell a bérbeadás tényét hatóságokhoz bejelenteni, és számla adása sem kötelező. Annak ellenére, hogy elvileg egyszerűen is lehetne kezelni az albérletként kiadott ingatlan bérbeadásának adózását, ennek módja ma Magyarországon rendkívül kusza és bonyolult, így érdemes lépésről-lépésre haladva végigvenni a lakáskiadás adózásával kapcsolatos előírásokat. A lakás kiadása után fizetendő adók meghatározását a jogalkotók több különálló törvényi feltételben rögzítették, melyekre a magánszemélyek nehezen találnak rá. Ezért is érdemes ezt az összefoglalót átolvasni. Portálunkon talál egy a jogszabályi előírások alapján szerkesztett albérleti szerződés mintát, melyet a személyes kiegészítésekkel használva megfeleő lakásbérleti szerződést köthet leendő bérlőjével.
Ingatlan bérbeadás adózása 2021
Az ingatlan bérbeadás adózása hivatalos elnevezés szerint nem más, mint az összevont adóalap szerint adózó önálló tevékenység. Az ingatlan bérbeadásának adózásakor 2024-ben is a legfontosabb azt megállapítani, hogy mennyi az adóalap. Alapszabály Magyarországon az, hogy magánszemélyként a lakás bérbeadása áfa-mentes tevékenység, így a bérbeadónak sem szükséges magánszemélyként adószámot kérnie. Tehát lakás bérbeadásakor nem kell áfával számolni sem a bérbeadónak, sem a bérlőnek számolni. Ezért aztán számlát sem kell a tulajdonos részéről kiállítani, azonban a havi bérleti díj átvételéről érdemes átvételi elismervényt aláírni, de mindenképpen szükséges átlátható módon vezetni a kapott albérleti díjat.
A kapott bérleti díj után kétféle módon tud az ingatlan tulajdonosa adózni. Pontosabban két módon lehetséges az adóalap megállapítása, melyből aztán a személyi jövedelemadó levonásra illetve befizetésre kerül. Az egyik esetben a bizonylatok által igazoltan levonhatóak az albérleti díj összegéből a költségek, míg a másik esetben egy 10 százalékos mértékű költséglevonás vehető figyelembe. A lakástulajdonosok szabadon választhatnak a két elszámolási forma közül. Általában azt szokták választani, mely számukra pénzügyileg kedvezőbb, vagy éppen kényelmesebb.
1. adózási mód: tételes költségelszámolás
A bérbeadáshoz kapcsolódó adóalap megállapításának egyik módja a tételes költségelszámolás. Ebben az esetben az összes bevételből ki kell vonni a költségeket, melyekről tételes kimutatás készül. Kizárólag olyan tételek vonhatók le költségként, melyekről rendelkezik a lakástulajdonos számlával, a közös költségről pedig a közös képviselőtől szükséges igazolást kérni. Az összevont adóalapot egyébként a családi adókedvezmény csökkentheti.
A továbbiakban az erre vonatkozó szabályokat tekintjük át. A legfontosabb, hogy meg kell határozni a bevétel és a kiadás fogalmát. A bevétel összegébe a következő tételek összege tartozik bele: a bérleti díj összege plusz az összes rezsidíj, melyet az albérlő fizet a lakás tulajdonosának. A kiadás összegébe pedig a következő tételek összege tartozik bele: az összes rezsi költsége (akkor is számba kell venni a rezsit itt is, ha azt az albérlő fizeti) plusz a kiadáshoz kapcsolódó költségek (felújítás, csere).
Az adóalapot a lakás tulajdonosa tételes költségelszámolás esetén úgy kapja meg, ha a bevételből értelemszerűen levonja az összes valós költségét, majd a kapott összeg után fizeti meg 2024-ben a 15%-os szja-t.
2. adózási mód: 10 százalékos költséghányad alkalmazása
Az ingatlan bérbeadásához kapcsolódó adóalap megállapításának másik módja a 10%-os költséghányad alkalmazása. Ilyenkor az adóalap az összes bérleti díj bevétel 90 százaléka. Ez abból a szempontból egyszerűbb módszer, hogy ilyenkor a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót 2024-ben. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása azok számára éri meg, akiknek nincsen idejük vagy kapacitásuk az ingatlanhoz kapcsolódó költségek nyilvántartására vagy a valós költségek mértéke nem éri el a 10%-ot.
Amortizáció és értékcsökkenés elszámolása ingatlan bérbeadása esetén 2024-ben
A bevétellel szemben 2024-ben is elszámolható az ingatlan bérbeadást végző személy által az amortizáció általi értékcsökkenés. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan vételárának 2-6 százaléka vonható le az éves bevételből, az ingatlan típusától függően. A hosszú élettartamú (tégla, kő, beton, vasbeton) épületek esetén az ingatlan értékének 2%-a számolható el értékcsökkenés címén. Az ingatlan értékének megállapításakor az adásvételi szerződésben szereplő vételárat kell figyelembe venni, öröklés vagy ajándékozás esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket. Az amortizációt az adó kiszámításakor érdemes figyelembe venni, hiszen például egy 25 millió forint értékű lakás után évente 400.000 forint számolható el (vonható le) a lakáskiadás után keletkezett bevételből, vagyis az adó alapja ezáltal jelentősen csökkenthető.
Magyarországon sokan szereznek jövedelmet ingatlan bérbeadásából, ennek ellenére kevesen fizetnek rendesen adót bevételük után. Pedig az albérletárak olyan jelentősen megemelkedtek az elmúlt 2-3 évben, hogy érdemesebb a nem túl jelentős adót befizetni, és így garantálni a nyugodt alvást. Az adófizetés mellett pedig érdemes bevételi nyilvántartást is vezetni, hogy az albérlővel esetlegesen kialakuló vitás ügyek bármikor kezelhetőek legyenek. A viták elkerülésének további megfelelő módja, ha az albérleti díj átutalással kerül kiegyenlítésre, vagy ha készpénz átadása esetén átvételi elismervényt írnak erről a felek.
Arról sem érdemes megfeledkezni 2024-ben sem, hogy évek óta érkeznek az adóhatósághoz azok a közérdekű bejelentések, melyek az albérletek után adót nem fizető tulajdonosokkal kapcsolatosak. Képzeljük csak el, hogy egy hangos albérlő mennyire megkeserítheti a nyugalomra vágyó szomszédok életét. Ilyen esetekben elég csak egy olyan szomszéd, aki bejelentéssel él az adóhivatal felé. Vagyis nem éri meg trükközni az albérlettel kapcsolatos bevételekkel, hiszen milliós bírság is lehet az ügy vége.
Magyarországra egyébként jellemző, hogy az emberek több, mint háromnegyede saját lakásban lakik. Azonban a változó munkalehetőségek miatt tömegek költöznek a fővárosba, és a gazdaságilag prosperáló vidéki nagyvárosokba, így jelentős igény mutatkozik az albérletek iránt. Ez az igény pedig megmutatkozik az emelkedő albérletárakban is, hiszen 2015-ben 20-30 százalékkal többért is ki lehetett adni ugyanazt a lakást, és 2024-ben további áremelkedés is valószínűsíthető. Ma az országban legalább 130-190 ezer albérletként kiadott lakás található, melyek után a magyar államnak jelentős adóbevétele lehetne. Sajnos azonban a hivatalos statisztikákat a valósággal nehéz összevetni, hiszen az albérleti bevételből is élő lakástulajdonosok nem szeretnek reflektorfénybe kerülni.
Lakhatási támogatás
A törvényhozás elfogadta az adótörvényeket, így már biztosan adható lesz a munkavállalók számára lakhatási támogatás az új évben. Az albérlet támogatás 2017. január 1-től cafeteria-szerű juttatásként adható a munkáltató vállalkozás részéről, összege pedig hozzávetőlegesen 40 ezer forint lesz havonta munkavállalóként. Ez azt jelenti, hogy az albérletben lakó munkavállalók jelentős segítséget kaphatnak foglalkoztatójuktól, azonban a lakhatási támogatás adózásáról további részleteket külön írásunkban találnak.
Ingatlan illetékmentesség 2023: a CSOK-kal vásárolt új vagy használt ingatlanok után nem kell illetéket fizetni
#Albérlet utáni adózás tulajdonosként 2024-ben: mire kell figyelni lakáskiadás utáni adózás esetén? #kiadó #ingatlanKözzétette: Gazdasági Hírek – 2020. december 18., péntek