Utazási költségtérítés 2024: ennyi költségtérítés adható havonta a munkába járás költségeinek fedezésére 2024-ben. Minden évben hivatalosan közzéteszi a nemzetgazdasági miniszter azt a havonta a munkáltató részéről fizethető maximális pénzösszeg mértékét, melyet abban az esetben használhat utazási kiadásai fedezésére a foglalkoztatott, ha a lakhelye távol esik munkahelyétől. Cikkünkben összefoglalunk minden az utazási költségtérítést érintő jogszabályváltozást, melyre 2024-ben is fontos figyelni.
Számos esetben esik távolabb a dolgozók munkahelye a lakóhelyüktől, így ahhoz, hogy a munkavállaló el tudja végezni a munkaköréhez tartozó napi feladatokat, szükséges távolabbról bejárnia munkahelyére és aztán onnan hazautaznia. Az előbb említett esetben is a 2012-ben életbe lépett új Munka Törvénykönyve szabályozásai írják elő, hogy bizonyos esetekben a munkáltató köteles a munkába járás költségeit a munkavállaló számára megtéríteni. 2015-ben a havonta adható utazási költségtérítés maximális összege 35.200 forint. (Ez az összeg egyébként minden évben változik, és a nemzetgazdasági miniszter az aktuális év januárjában közli az utazási költségtérítés havi összegének maximum értékét.)
Érdemes megemlíteni, hogy nem az új Munka Törvénykönyve szabályozza részletesen az utazási költségtérítés gyakorlati alkalmazását, hanem egy külön erről szóló kormányrendelet. Ebben szabályozzák a munkába járás fogalmát is. Eszerint a napi munkába járás valamint a hétvégi hazautazás is beletartozik a munkába járás fogalmába.
A munkába járás fogalma azt jelenti, hogy a munkavállaló naponta utazik lakóhelyéről a lakhely szerinti település közigazgatási határán kívül eső munkahelyére (távolsági illetve helyközi utazás); valamint ha a településen belül sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja megoldani az utazást nap mint nap (ez esetben saját gépkocsit használhat).
Az utazás legtöbb esetben utazási bérlettel, vagy közlekedési jeggyel történik a BKV helyközi járataival, illetve a MÁV vonataival vagy a VOLÁN buszaival. Ha egy település közigazgatási határán belül kell utaznia a foglalkoztatottnak, de nem áll rendelkezésre sem busz, sem vonat, akkor ebben a kivételes esetben az utazás saját gépkocsival is megoldható.
A hazautazás költségeit hetente egyszer (havonta maximum négyszer) köteles megfizetni a munkáltató, ha a tartózkodási hely (mely a munkahely településén van) nem esik egybe a hivatalos lakhellyel. Ha a munkahelyével megegyező ideiglenes lakcíméről utazik haza a munkavállaló az állandó lakcímére, akkor ezt meg kell térítenie számára a foglalkoztatónak.
Fontos megjegyezni (elsősorban budapestiek számára), hogy a helyi utazás nem minősül munkába járásnak, így a helyi bérlet árát például a munkáltatónak nem kötelessége megtéríteni. Ettől függetlenül a munkáltató dönthet a munkavállaló pénzbeli támogatásáról ebben az esetben is, így viszont a helyi bérlet megtérítése béren kívüli juttatásnak minősül és adóköteles. Ez azt jelenti, hogy a helyi bérlet értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a foglalkoztatónak 2015-ben.
A munkába járás és a hazautazás költségeinek, vagyis a jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát kell a munkáltatónak megtérítenie 2015-ben érvényben lévő szabályok szerint. Ez azonban azt is jelenti, hogy a jegy vagy bérlet árának akár 100 százalékát is kifizetheti a munkáltató, ez pedig ebben az esetben sem számít adókötelesnek (vagyis nem terheli személyi jövedelemadó sem).
A munkába járás költségeként csak akkor adható kilométerenként 9 forint a saját gépkocsi használata esetén, ha a munkavállaló lakhelye és munkahelye között nincsen semmilyen közösségi közlekedés, vagy azt csak rendkívül hosszú várakozási idő mellett tudná utazásra igénybe venni.
Fontos kiemelni, hogy az utazási költségtérítést adminisztrálnia kell a munkaadónak. Ezt megelőzi természetesen egy olyan munkavállalói nyilatkozat tétele, melyben a munkavállaló nyilatkozik a lakóhelyéről és tartózkodási helyéről, tovább arról is, hogy ezek közül melyik címről jár be dolgozni.
Érdemes figyelni arra, hogy egy napon belül csak egyféle költségtérítést köteles megtéríteni a munkáltató. Vagyis például ha a dolgozó egy faluból busszal a közeli városba megy, hogy az onnan induló vonattal felutazzon a budapesti munkahelyére, akkor a foglalkoztató csupán az egyik jegytípus minimum 86%-át köteles megtéríteni, mindkettőt nem.
A költségtérítést a munkáltató számolja el havonta, melyet a foglalkoztatottak havonta számára leadott bérlettel vagy jegyekkel igazolhatnak. Az alkalmazottaknak nem szükséges bérletükről vagy menetjegyükről számlát kérniük sem a saját, sem a munkáltatójuk nevére, elégséges a bérletek és a jegyek leadása. Saját gépkocsi használata esetén viszont üzemanyag elszámolást szükséges vezetni.